Nőtt az életvitelszerűen nem lakott ingatlanok száma Budapesten és vidéken egyaránt; az Otthon Centrum összesítése szerint a városi lakosság csökkenése, a fogyatkozó népesség és a turizmus együttes hatása vezetett oda, hogy száz lakott lakásra 2022-ben már csupán 237 fő jutott, míg 10 éve ez a szám 248 volt.
A Központi Statisztikai Hivatal 2022-es népszámlálásának adatai szerint a 4,6 milliós magyarországi lakásállomány tíz év alatt 4,9 százalékkal (190 ezer lakással) bővült. Az Otthon Centrum elemzése szerint ennek oka az, hogy elmúlt évtizedben különösen a városokban és a városkörnyéki településeken jelentősen emelkedtek árak, miután a kereslet jócskán meghaladta a kínálatot. A piac erre a fontosabb gazdasági centrumokban, nagyvárosokban a lakásépítés felpörgetésével reagált – írják.
A főváros egyes kerületeiben a nem lakás célú használat elterjedtsége erős korrelációt mutat a nem lakott lakások számával. A belvárosban és a belső kerületekben, ahol a turisztikai célú hasznosítás mellett jellemzően kisebb irodák, orvosi rendelők is működnek a társasházakban, kiemelkedően magas ezek aránya.
Budapest V. kerületében a lakások 38 százaléka, a VI. és VII. kerületben 32 és 28 százaléka életvitelszerűen nem lakott ingatlan. Az arány a IX. kerületben is eléri a 28 százalékot. Az I. kerületben a lakásállomány 27 százaléka, a XII. kerületben 25 százaléka a népszámlálási adatok alapján életvitelszerűen nem lakott ingatlan.
A megyei jogú vidéki városok között Szeged a csúcstartó, ahol a lakások 20 százaléka, mintegy 17 ezer lakás nem lakott. Az arányokat tekintve Nagykanizsa, Salgótarján és Eger dobogós még, míg abszolút értékben Szeged után Debrecenben található a legtöbb életvitelszerűen nem lakott ingatlan. (MTI)
