pixabay
Kertünk-Portánk

Költőládákkal segíthetjük a baglyokat

Megtelepedésük egyik legfőbb akadályát gyakran a megfelelő fészkelőhelyek hiánya jelenti, a baglyok ugyanis nem tudnak fészket építeni.

Műfészkek, költőládák kihelyezésével segítheti a lakosság és az önkormányzatok a településlakó, rágcsálópusztító baglyok költését

– írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Mint felidézik, Magyarország tíz fészkelő bagolyfajából öt lakott területeken is él, vagy pedig kimondottan emberkövetőnek számít.

Az MME közleményében kiemeli, települési jelenlétük azért fontos, mert ezek a madarak elsősorban kisrágcsálókkal táplálkoznak, és fiókáikat is ezekkel etetik, így biológiai úton segítenek kordában tartani a városokban is problémát okozó egereket és patkányokat.

A baglyok hiányában a rágcsálók állományapasztását a házi- és társállatok mellett az emberre is veszélyes mérgezett csalik kihelyezésével lehet csak megoldani, míg egyetlen erdei fülesbagoly évente akár ezernél is több rágcsálót zsákmányol, ami a népes telelőcsapatok esetében már óriási számot jelent

– hangsúlyozzák a közleményben.

Kiemelik, hogy a kisebb termetű bagolyfajok ráadásul rengeteg kártevő rovart is elfogyasztanak, ezért sem mindegy, hogy lakott területeinken mennyi él, él-e egyáltalán ezekből a madarakból

Megtelepedésük egyik legfőbb akadályát gyakran a megfelelő fészkelőhelyek hiánya jelenti, a baglyok ugyanis nem tudnak fészket építeni.

Mint az MME közleményében írja, költésükhöz korhadt üregekkel, vastag törzselágazással rendelkező idős fákra, nagy testű harkályok odúira, varjúfélék, gólya, egerészölyv fészkeire, egyes fajoknak pedig nyitott padlásokra van szüksége.

A a leginkább emberkövető gyöngybagoly templomok toronysüvegébe, padlásokra telepített költőládákkal, a macskabagoly, a kisebb testű kuvik és füleskuvik megtelepedését pedig nagyméretű mesterséges odúkkal lehet segíteni.

A baglyoknak kirakott műfészkek, mesterséges odúk esetében alapelv, hogy ezekbe mindig kell száraz füvet, lehullott lombot vagy akár faforgács fészekanyagot tenni, amiben a tojó fészekmélyedést alakíthat ki a tojásoknak

– áll a közleményben.

Magyarország a műfészkeket, költőládákat a világ első országai között elsőként kezdte el széles körben alkalmazni, fejleszteni, köszönhetően az 1905-ben, a Baranya megyei Kárászon megalakult Első Magyar Fészekodúgyárnak is.

Kapcsolódó
Ritka bagolyfaj foglalta el a vércsék helyét Cserebökényben
A Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai Cserebökény térségében ellenőrizték a kihelyezett költőhelyeket és nagy meglepetésükre az egyik vércseládában füleskuvik fészkelt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik