Egy klímakutató szerint sokkal jobb választás, ha vágott fenyőfát állítunk fel otthonunkban

Melyik a leginkább környezetbarát karácsonyfa? A műfenyő, a vágott, a gyökeres vagy ha egyáltalán nem vásárlunk fenyőt? A kérdés mindig felvetődik karácsony környékén.

Ezekre a kérdésekre kapunk  választ Ürge-Vorsatz Dianatól a Közép-Európai Egyetem professzorától, klímakutatótól, aki még egy tavalyi bejegyzésében fejtette ki, hogy melyik fenyő mellett tegyük le a voksunkat. A téma most is aktuális, a válaszok szintén.

Ürge-Vorsatz Diana  az újabb kutatások és tapasztalatok alapján gondolja úgy, hogy környezetvédelmi szempontból a legjobb választás az, ha élő, vágott fenyőt vásárolunk karácsonykor.

A nem vásárlásnál és gyökeres fenyőnél is sokkal jobb megoldás, ha minél több, minél nagyobb fát veszünk!

• Minél több karácsonyfát vásárolunk, annál nagyobb földterületből és annál többen élnek meg Magyarországon is olyan tevékenységből, ami alapvetően a természetet támogatja és élőhelyet biztosít, a lokális klímát szabályozza, a tárolt széndioxiddal a kibocsájtásainkat mérsékli, a biodiverzitást elősegíti, az aszályt csökkenti, a talajvizet tárolja, élőhelyet biztosít. Azt is megjegyzi a klímakutató, hogy nem ugyanaz lesz a fenyőültetvény, mint egy ősbükkös, de minden más alternatíva, ami azon a földterületen történhetne gazdasági aktivitás szempontjából biztosan kedvezőtlenebb, így  karácsonyfa-ültetvények magánkézben lévő földterületein jó lehetőség a fenyők ültetése és gondozása, ami eladáskor profitot is termelhet.  Segítsünk, hogy minél több ilyenen legyen.
• Talaj szempontjából igen fontosak a sok évig élő növények, tehát minden mezőgazdaságnál sokkal jobb egy fenyőültetvény a talaj és a klíma számára. Gyökérzetével megfog és megtart rengeteg csapadékot, amit amikor szárazság van, kipárologtat, így képződik újabb csapadék.
• Minél több ilyen fát veszünk, annál több gazdasági tevékenységre használt földterületet használnak majd olyan tevékenységre, ami visszaállítja az erodálódott talajainkat, ahol nő a biodiverzitás, ami segít a talajvíz tárolásában és klímaregulációban,  tehát kivételesen sokkal jobb a nem vásárlásnál is. Tekintsük úgy, hogy minél több fenyőt veszünk, annál több fenyőfát fognak ültetni.

Műfenyő

Nagy a nyomás a cégeken, akik az olajból való lassú kihátrálás miatt iszonyatos műanyaggyártó kapacitásokba fektettek, és ezeket a termékeket el akarják adni nekünk.

A műanyag nemcsak, hogy nem bomlik el, de nem újrahasznosítható hulladék, szeméthegyeket hagy a gyerekeinkre, de már használata alatt is hihetetlen mennyiségben szennyezi a szervezetünket mikro-műanyagokkal. Az elmúlt két évtized műanyagfelhasználás-robbanása után már a vérünk, a placenta, még az anyatej is tele van már mikroműanyaggal, és ezek hormonzavaró hatásúak, pl. a férfiak spermaszáma ijesztően lecsökkent, de más szörnyű hormonális zavarokat is okoznak. Egy karácsonyfa rengeteg műanyagot tartalmaz, és folyamatosan válnak le róla a mikroműanyag-darabok, amiket aztán belélegzünk, így növeljük a szervezetünk terhelését.

Földlabdás fenyő

A klímakutató nem hisz abban sem, hogy a gyökereivel, talajjal kicibált és jó esetben máshova ültetett fenyő jobb, mint a vágott.

A gyökérrész kivételével sok helyi talajt eltávolítunk- írja bejegyzésében. A talaj évtizedekig, de inkább évszázadok alatt keletkezik, igen nagy érték, és rettenetesen sok természeti erőforrástól raboljuk ki azt a földet, ahonnan ezeket a fenyőket elhozzák. És ha valóban minden gyökeresen vásárolt fát kiültetnek valahova és a folyamatban nem sok talaj veszik el, a klímakutató szerint egyáltalán nem biztos, hogy ez beválik majd a mi kertünkben. „Esetleg behurcolunk vele invazív fajokat, újabb kártevőket, amiknek nálunk nincs esetleg ellensége.”

Ürge-Vorsatz Diána mindzen tényeket összegezve úgy véli, ha védeni akarjuk a fákat, vegyünk fenntarthatóan működő ültetvényből vágott fenyőt, és a kertbe ültessünk az ottani ökoszisztémának megfelelő, honos fafajt a saját talajunkba!

Kapcsolódó

Így telik egy fenyőfa első 300 napja

Közel egy év egy percben.