Virágzó vidékünk

Évi 300 ezer tonna oxigént kapunk a karácsonyfatermelőktől

wikimedia commons
wikimedia commons
A hazai fenyőknél a szakértő szerint 15-20 százalékos áremelkedésre lehet számítani idén.

Durván 1,8-2 millió fa kerül a karácsonyi ünnepkörben a magyar családokhoz, melynek a háromnegyede hazai termelésből származik. A fennmaradó rész import, leginkább Dániából érkező fenyő.

Nagyjából 3000-3500 hektár területen folyik karácsonyfatermelés Magyarországon, ezen 600-700 család osztozik, van, aki fő-, és van, aki mellékállásban

– tudtuk meg Treer Andrástól, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének szaktanácsadójától.

A teljes fenyőfelvásárlásnak már a 10 százaléka földlabdás fa, itt egy folyamatos, lassú emelkedés figyelhető meg, egyre többen vannak, akik gondoskodni akarnak a növények további sorsáról is

– mondta el lapunknak a szakember, aki hozzátette, hogy egy másik tendencia is megfigyelhető a fenyőfapiacon.

A lucfenyő eladása csökkenő görbén halad, ami nem jelenti azt, hogy divatját múlt lenne ez a típus, hiszen még mindig sokan keresik, viszont a normann- és az ezüstfenyő eladása növekszik, ezek a fajták egyre népszerűbbek.

Az árakra is rákérdeztünk, de még sok konkrétumot nem lehet biztosan tudni.

wikimedia commons

Amit látni lehet, hogy a szervezet szerint a hazai termelők a nagykereskedelemben 10-15, esetleg 20 százalékos emelést érvényesíthetnek, de azt hozzá kell tenni, hogy a fenyők árában ez Magyarországon belül területileg is másként jelentkezhet, akár megyénként is változhat.

Az importfenyőkkel kapcsolatban még nincs konkrét adat, az azonban már most látszik, hogy a szállítási költségek jelentősen emelkedhetnek, és az euró árfolyam hatása is megjelenik, ami 10 százalék körüli emelést jelenthet. A szállítást termékre lebontva nem lehet megítélni pontosan, de a jelenlegi költségek nagyjából kétszer akkorák a tavalyi év azonos időszakához képest.

Ami pedig a környezeti hatásokat illeti Treer András megjegyezte, hogy sokszor tévúton jár a lakosság, mikor arról beszélnek különböző fórumokon, hogy mekkora károkat okoznak a természetnek azzal, ha vágott fenyőt vesznek. Pedig ez közel sincs így, sőt.

A tapasztalat épp az ellenkezője. Le kell szögezni, hogy itt nem láncfűrésszel mennek ki a fenyvesekbe és tarolnak le egy erdőt a fenyőért. Ez egy megtervezett, föld és talajműveléssel végzett termelési tevékenység, csak itt nem kukoricát, répát ültetnek, hanem fenyőket. És ennek a növénynek sokkal hosszabb a termőideje, mint más haszonnövényeknek, akár 8-10 évig nevelik a fenyőt, mielőtt kivágnák és akkor már persze a következő generáció is „érik”, tehát folyamatos a termelés

– így a szakember, aki egy rövid számtanpéldát is feladott.

wikimedia commons

Egy hektáron körülbelül 1000 fa nevelése történik. Egy hektár egy évben tíz tonna szándioxidot köt meg és 10 tonna oxigént állít elő. Ezt fel lehet szorozni a magyar termelőterület 3000 hektárnyi mennyiségével, a 8-10 éves nevelési élettartammal, és belátható, hogy az ökoszisztémának ez a termelői ágazat egy igen hasznos része.

Mi azért gyorsan felszoroztuk a számokat, e szerint pedig a magyarországi karácsonyfatermelés 240-300 ezer tonna közötti oxigénmennyiséget termel évente és ugyanennyi széndioxidot köt meg.

Természetesen a vágott fenyő, ha égetőbe kerül, akkor van széndioxid kibocsátása, de egyrészről minden elégetett hulladéknak van, viszont a fenyőket egyre gyakrabban dolgozzák fel darálásos módszerrel mulcsnak például. Ha pedig az ökológiai lábnyomot nézzük, a vágott fenyővel szemben a műfenyő előállítása, szállítása és megsemmisítése a sokszorosa.

Végül pedig mutatjuk a tavalyi árkategóriákat, hogy könnyebb legyen számolni a drágulást. 2021-ben, átlagosan 3000-4000 forint között mozgott a lucfenyő méterenkénti ára, a normanné 7000-8000 forint, az ezüstté pedig 6000-7000 forint között alakult.

Kapcsolódó
Egy zalai faluból származik az ország karácsonyfáinak zöme
Még néhány nap, és hazánk városainak tereit ellepik a fenyőárusok.
Olvasói sztorik