Durván 1,8-2 millió fa kerül a karácsonyi ünnepkörben a magyar családokhoz, melynek a háromnegyede hazai termelésből származik. A fennmaradó rész import, leginkább Dániából érkező fenyő.
Nagyjából 3000-3500 hektár területen folyik karácsonyfatermelés Magyarországon, ezen 600-700 család osztozik, van, aki fő-, és van, aki mellékállásban
– tudtuk meg Treer Andrástól, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének szaktanácsadójától.
A teljes fenyőfelvásárlásnak már a 10 százaléka földlabdás fa, itt egy folyamatos, lassú emelkedés figyelhető meg, egyre többen vannak, akik gondoskodni akarnak a növények további sorsáról is
– mondta el lapunknak a szakember, aki hozzátette, hogy egy másik tendencia is megfigyelhető a fenyőfapiacon.
A lucfenyő eladása csökkenő görbén halad, ami nem jelenti azt, hogy divatját múlt lenne ez a típus, hiszen még mindig sokan keresik, viszont a normann- és az ezüstfenyő eladása növekszik, ezek a fajták egyre népszerűbbek.
Az árakra is rákérdeztünk, de még sok konkrétumot nem lehet biztosan tudni.
![Évi 300 ezer tonna oxigént kapunk a karácsonyfatermelőktől 1](https://s.24.hu/app/uploads/sites/11/2022/11/karacsonyfa02.jpg)
Amit látni lehet, hogy a szervezet szerint a hazai termelők a nagykereskedelemben 10-15, esetleg 20 százalékos emelést érvényesíthetnek, de azt hozzá kell tenni, hogy a fenyők árában ez Magyarországon belül területileg is másként jelentkezhet, akár megyénként is változhat.
Az importfenyőkkel kapcsolatban még nincs konkrét adat, az azonban már most látszik, hogy a szállítási költségek jelentősen emelkedhetnek, és az euró árfolyam hatása is megjelenik, ami 10 százalék körüli emelést jelenthet. A szállítást termékre lebontva nem lehet megítélni pontosan, de a jelenlegi költségek nagyjából kétszer akkorák a tavalyi év azonos időszakához képest.
Ami pedig a környezeti hatásokat illeti Treer András megjegyezte, hogy sokszor tévúton jár a lakosság, mikor arról beszélnek különböző fórumokon, hogy mekkora károkat okoznak a természetnek azzal, ha vágott fenyőt vesznek. Pedig ez közel sincs így, sőt.
A tapasztalat épp az ellenkezője. Le kell szögezni, hogy itt nem láncfűrésszel mennek ki a fenyvesekbe és tarolnak le egy erdőt a fenyőért. Ez egy megtervezett, föld és talajműveléssel végzett termelési tevékenység, csak itt nem kukoricát, répát ültetnek, hanem fenyőket. És ennek a növénynek sokkal hosszabb a termőideje, mint más haszonnövényeknek, akár 8-10 évig nevelik a fenyőt, mielőtt kivágnák és akkor már persze a következő generáció is „érik”, tehát folyamatos a termelés
– így a szakember, aki egy rövid számtanpéldát is feladott.
![Évi 300 ezer tonna oxigént kapunk a karácsonyfatermelőktől 2](https://s.24.hu/app/uploads/sites/11/2022/11/karacsonyfa03.jpg)
Egy hektáron körülbelül 1000 fa nevelése történik. Egy hektár egy évben tíz tonna szándioxidot köt meg és 10 tonna oxigént állít elő. Ezt fel lehet szorozni a magyar termelőterület 3000 hektárnyi mennyiségével, a 8-10 éves nevelési élettartammal, és belátható, hogy az ökoszisztémának ez a termelői ágazat egy igen hasznos része.
Mi azért gyorsan felszoroztuk a számokat, e szerint pedig a magyarországi karácsonyfatermelés 240-300 ezer tonna közötti oxigénmennyiséget termel évente és ugyanennyi széndioxidot köt meg.
Természetesen a vágott fenyő, ha égetőbe kerül, akkor van széndioxid kibocsátása, de egyrészről minden elégetett hulladéknak van, viszont a fenyőket egyre gyakrabban dolgozzák fel darálásos módszerrel mulcsnak például. Ha pedig az ökológiai lábnyomot nézzük, a vágott fenyővel szemben a műfenyő előállítása, szállítása és megsemmisítése a sokszorosa.
Végül pedig mutatjuk a tavalyi árkategóriákat, hogy könnyebb legyen számolni a drágulást. 2021-ben, átlagosan 3000-4000 forint között mozgott a lucfenyő méterenkénti ára, a normanné 7000-8000 forint, az ezüstté pedig 6000-7000 forint között alakult.