Vannak, akiknek csak bosszúságot okoznak a hívatlan növények a kertben, pedig az ökológiai szemléletű kertészkedésben a gyomoknak is fontos szerepük lehet. Néha pedig a tányéron végzik termesztett rokonaik mellett, írta a Greendex.
Gyomnövénynek nevezzük azokat a növényeket, amelyek nem kívánt helyen és időben jelennek meg. A gyomok sok problémát okozhatnak, mivel a tápanyagokat, a vizet és a napfényt is elszívhatják a gondosan ápolt kultúrnövényeinktől. Sokan mindent megtesznek, hogy kertjük teljesen gyommentes legyen, azonban az ökológiai szemléletű kertészkedésben még a gazoknak is lehet szerepük, ezért érdemes hozzájuk kicsit engedékenyebben közelíteni.
- A gyomnövények jó szolgálatot tehetnek a kert ökológiai egyensúlyának megteremtésében.
- Lehet talajtakaró, talajlazító funkciójuk, miközben csökkentik a kiszáradást, a tömörödést és az eróziót.
- A kultúrnövények őszi betakarítása után megjelenő gyomok – miután elfagytak – beborítják a talajt, ezzel segítik megőrizni a talaj tápanyagtartalmát a téli fagyok idején is.
- A gyomok csapdanövényként működhetnek például a tetvek vagy a poloskák elleni küzdelemben. Ha nem is az ágyásokban, de a kert valamely kevésbé frekventált részén bizonyos növények szabadon hagyva alapanyagául szolgálhatnak az ökológiai kertészkedésben elterjedt növényi ázalékoknak.
Érdemes megtalálni az egyensúlyt az ültetett és a megtelepedő növények között. Különösen igaz ez az invazív fajokra, mint például a parlagfűre vagy a kanadai aranyvesszőre, amelyeket jobb minél inkább visszaszorítani.
Gyomnövények, melyek a veteményesben, a gyümölcsösben és a díszkertben is felbukkanhatnak
Bár kellemetlen élmény kertészkedés közben belenyúlni, a csalán az egyik leghasznosabb gazunk. Érdemes a veteményestől távolabb, a kert kevésbé frekventált részén egy pár négyzetméteres foltban meghagyni és évente párszor kaszálni, levágni. A friss csalánból készülhet például erjesztett csalánlé, ami az ökokertészek egyik legsokoldalúbb csodaszere.
- A csalán zsenge tavaszi hajtáscsúcsai főzelékként, pesztóként és teaként is fogyaszthatóak.
Bár sokan még a gyepből is kiirtják, a pitypangnak is fontos ökológiai szerepe lehet a kertünkben. A tavasztól tömegesen megjelenő sárga virágok korai táplálékot biztosítanak a beporzóknak, a lepkéknek, ezzel segítenek megtelepedni ezeknek a hasznos rovaroknak.
- A pitypang zsenge levele salátaként fogyasztható, kesernyés íze és vízhajtó hatása miatt legjobb más tavaszi levelekkel keverve fogyasztani.
- Ha a baromfiudvarba dobjuk, azt tapasztaljuk, hogy a virágok, levelek fogyasztása után a csirkék sárgább tojást tojnak.
Magról gyorsan szaporodó egyéves, de áttelelő növény. Nagy növénypárnákat képez, melyek erőteljesen takarják a talajt, ezzel a növény a víz visszatartásában és az árnyékolásban is segít. A tyúkhúr sok tápanyagot nem szív el, ezért – főleg a már idősebb kultúrnövény-állományokban – érdemes meghagyni, például a paradicsomtövek alatt. A nagy melegben magától elhal a növény.
- Zsengén salátába, zöld turmixba keverhetjük, főleg nyersen érvényesül, de zöldséges pitében, rántottában is finom.
- Gyógynövényként hashajtóként működik, ezért nem érdemes túl nagy mennyiségben fogyasztani.
Mélyre hatoló gyökereivel lazítja a talajt, és segít feltárni a tápanyagokat. Mivel nagyon sok magot érlel, érdemes virágzás előtt kaszálni vagy kihúzni.
- A növény friss hajtásai és levelei fogyaszthatóak nyersen és főzve is, magas oxálsavtartalma miatt azonban ne vigyük túlzásba fogyasztását.
Szárazságtűrő, vastag levelű, elterülő növény. Viszonylag jól árnyékolja a talajt vastag szárával és leveleivel, és kedvezően hat a környező növényekre. Gyökerei lazítják a talajt, így szomszédaiknak is hozzáférhetővé teszik a mélyebb rétegeket. Száraz időben is túlél, javítja a talajmenti mikroklímát. A csalánhoz hasonlóan készülhet belőle ázalék, amelyet a növények mikroelem-utánpótlására használhatunk.
- Magas vas-, kálium- és kalciumtartalma miatt fogyasztják, valamint gazdag omega-3-zsírsavakban is.
- A savanykás, ropogós levelek bármilyen salátában megállják a helyüket.
