A háztáji gazdálkodás eltűnésével jórészt feledésbe merült az a tudás is, amely például a takarmányozást változatossá tudta tenni a kertekben, földeken megtalálható gyomok felhasználásával.
Szerencsére a háztáji ismét térhódításnak indult. A Magyar Mezőgazdaság cikkében összegyűjtötte, hogy egykor melyik gyomokat ajánlották a Kistermelők Lapja olvasói egymásnak, mint amiket érdemes a kertből vagy a közeli fasor aljából a baromfiknak, disznóknak levágni.
Csalán – A fiatal hajtásait etethetjük. Felvágva, esetleg leforrázva különösen kacsák részére jó takarmány. Frissen szedett állapotban malacok növekedését is elősegíti.
Tyúkhúr – Szénával keverve, kis mennyiségben a nyulaknak, baromfiknak, frissen szedve, különösen tavasszal, értékes takarmány.
Disznóparéj – Nyulaknak csak egyéb zöldtakarmány hiányában adjuk, kisebb mennyiségben. Sertések frissen szedett állapotban kedvelik.
Pitypang – Levélzete szintén felhasználható állataink takarmányozására.
Mohar vagy muhar – Július-augusztusban kultúrnövényeink között sűrű gyepet alkot, kedvelt csemegéje nyulainknak.
Csorbóka – a népies nevein kákics, nyúlsaláta, tejes dudva, nyúlkáposzta június közepétől gyors növekedésével elfedi a kultúrnövényzetet. Kitűnő szemestakarmány
Papsajt – Rostos leveleit a nyulak szívesen ropogtatják.
Sziki lóhere – Levele, szára jó minőségű takarmány
Az olvasók még arra hívták fel a figyelmet, hogy a szennyes, sáros gyomnövény szemétnek tekintendő, nem alkalmas az állatok etetésére.
