Kertünk-Portánk

Ilyen színű cinegét ritkán látni az országban

Zoboky Zsuzsanna
Zoboky Zsuzsanna
A kék cinege egy igen ritka színmutáció jeleit mutatta, melynek a neve flavizmus, hazánkban nem gyakori látvány.

A természetnek hála, napról-napra újabb és újabb élményekkel gazdagodhat az, aki az erdők, mezők ösvényeit járja. De nem csak odakint a rengetegben kedveskedik nekünk a természet, hanem akár a saját kertünkbe is, pláne akkor, ha madárbarát kerttel várjuk a hozzánk betérő madarakat.

Zoboky Zsuzsanna

Ilyenkor nyár közepe felé járva sok madár fészke már üresen áll. A fák rengetege között, vagy éppen a kertünkben fiatal madarak ismerkednek a nagyvilággal. Vannak, akik még szüleik védő szárnyai alatt tanulják az élet rejtelmeit, vannak, akik már teljesen önállóan járják saját útjukat, de olyanok is akadnak, akik akár más fajok fiatal egyedeivel összeállva keresnek-kutatnak a fák, a bokrok sűrűjében.

A nyár ezen időszakában, ha a szerencse is mellénk szegődik sok madarat tudunk megfigyelni. Felnőtt egyedeket és fiatal, fészek hagyott tollasokat egyaránt.

Zoboky Zsuzsanna

A fiatal madarak igazán kedves megjelenésűek, arcukon gyermeki báj ül. Tollazatuk színe fakóbb, mint a szülőké, egyes fajoknál a fiatalkorra jellemző tollruha figyelhető meg, mozgásuk olykor még esetlen. Szűnni nem akaró kíváncsisággal röppennek ágról-ágra, fáról-fára, csillogó szemekkel kémlelnek minden rejteket, mindent megvizsgálnak, ahol betevő lapulhat.

Szombaton délután, Zoboky Zsuzsannának is egy egészen különleges megfigyelési élményben lehetett része piliscsabai kertjében, hiszen egy nem mindennapi színezetű kék cinegével hozott össze találkozót számára a természet. Ez a kék cinege egy ritka színmutáció jeleit mutatta, melynek a neve flavizmus.

Zoboky Zsuzsanna

Három évvel ezelőtt jómagam is átélhettem ezt az élményt, hosszú évtizedek madarászása alatt egyetlen alkalommal sikerült flavisztikus kék cinegével találkoznom. A megfigyelési adatok azt mutatják, hogy ez egy ritka színmutáció.

A Zsuzsanna által látott kék cinegének a tollazata azért olyan különleges, mert pigmenthiányos. Erre mondják szakkifejezéssel, hogy flavisztikus, az az mérsékeltebb színeződés jellemzi, és nem túl gyakori látvány nálunk. Az ilyen madarak egyedei jellemzően a normális színükhöz képest barnás homok színűek, a sötét színanyagok részleges hiánya és a sárga színanyagok túlsúlya miatt.

Általában az ablak előtt ülve fotózom csak amatőr szinten, sajnos a gépem sem profi. Így vettem észre a kis cinkét. Aznap erős szél fújt, és nem nagyon látogatták a kertemet a madarak. Délután azért beültem a szokásos helyemre, nem sokra rá jött is egy kis fiatal kék cinege csapat pancsolni, akikhez hozzá csapódott egy barátcinege. Miközben az eleven kis társaságot figyeltem, észrevettem a felfüggesztett itatón a különleges színezetű kék cinegét

– osztotta meg Zsuzsanna megfigyelési élményét a Sokszínű vidékkel.

Zoboky Zsuzsanna

A felnőtt kék cinegék tollruhájában a sárga, a kék színárnyalatok dominálnak, valamint a fehér és a fekete színek láthatóak. A fiatalok is ezeket a színeket viselik tollaikon, csak fakóbbak, halványabbak. Az alábbi két fotón kiválóan látható a két egyed közötti különbség.

Miskolczi Tímea Panny

Az első felvételen egy szokványos tollruhát viselő kék cinege szerepel, a második fotón pedig a Zsuzsanna által megfigyelt flavisztikus egyed, aminek a tollazatában a sárga és a barna színanyagok vannak túlsúlyban.

Zoboky Zsuzsanna

A hölgy kertje madárbarát. Öt itató várja a madarakat egész évben. A téli időszakban eteti őket, ilyenkor nyáron pedig napjában többször cserélt friss vízzel kedveskedik nekik. A különleges színezetű kék cinege az itatóból ivott és hűsítő fürdőt is vett benne, majd tovaröppen.

14 éve etetem és itatom a madarakat, mindig friss vizet kapnak. Imádom őket. Erdő mellett lakunk, utolsó házban az utcába. Őzeket, mókusokat, vaddisznókat is szoktam látni a kerítésünkön túl az erdőben. Nagyon sok madár jár hozzánk, a legnagyobb kedvenceim az őszapók és a királykák

– mutatta be madárbarát birodalmát, amihez az erdő karnyújtásnyira van.

Zoboky Zsuzsanna

Zsuzsanna szívébe minden madár belopta magát, de mind közül az örökmozgó őszapók és a pöttöm királykák – hazánk és Európa legkisebb testű madarai -, a legkedvesebbek a számára. A hölgy kertje igazi madárparadicsom, ahol többek között búbosbankák, zöld küllők, harkályok, mátyásmadarak, meggyvágók, barátcinegék, fenyvescinegék, széncinegék, kék cinegék, balkáni gerlék, örvös galambok, fekete rigók, énekes rigók, csilpcsalpfüzikék, vörösbegyek, örvös és szürke légykapók, erdei pintyek, barátposzáták teszik a tiszteletüket.

Télen már szürkebegyet is láttam, a süvöltők is vendégeim, a fenyőpintyek pedig általában a tél vége felé jelennek meg. A ragadozó karvaly is jelen van a hideg hónapokban, árgus szemekkel figyeli a kis madarakat

– részletezte madárbarát birodalmának megbecsült vendégeit.

Zoboky Zsuzsanna

Zsuzsanna kertje egészen különleges, hiszen Piliscsabán, a Pázmány Péter Egyetem erdős részén található – ami a Zajnát hegységhez tartozik -, egy nyugodt utca végén. Előttük egy üres telek van, ami az önkormányzaté, tele akácossal és az utca lakók által ültetett fenyőkkel. Ide is helyezett ki az egyik fenyőre egy nagy etetőt, amit rengeteg madár látogat az etetési időszakban.

A kertünkbe télen öt etető van. Több mázsa napraforgómagot, száz cinkegolyót szoktam venni, és még többek között kölest és diót. Elmondhatom, hogy egész évben gyönyörködni tudok a kis madarakban, hiszen amellett, hogy ilyenkor nyáron rengetegen járnak hozzám szomjukat oltani, költenek is a kertben. A fekete rigók például a tuja ágai között építették meg a fészküket és nevelték fel a fiókáikat

– osztotta meg madárbarát kertjének fontos pillanatait, amik számára nagyon fontos és sokat jelentő élmények.

Az alábbi képre kattintva megnyílik Zsuzsanna madárbarát birodalma és annak megbecsült madárvendégei.

Galéria

A cikkben szereplő fotókat Zoboky Zsuzsanna készítette.

Kapcsolódó
Ilyen fehér meggyvágót még nem látott a világ
Alighanem fotótörténeti a madár észlelése, mert hasonló felvételt nem tettek még közzé a természetfotósok.
Olvasói sztorik