A szemétdíj megfizetése Magyarországon minden ingatlantulajdonos számára kötelező, függetlenül attól, hogy keletkezik-e hulladék az adott ingatlanban. Ugyanakkor vannak bizonyos esetek, amikor a jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy mentesüljünk a szemétdíj megfizetése alól. Ezen kivételek pontosan meghatározott feltételekhez kötöttek, és fontos ismerni őket, hogy jogszerűen elkerüljük a fizetési kötelezettséget, ha indokolt – írja a Hóvége.
Mikor lehet mentesülni a szemétdíj megfizetése alól?
A 2024. január 1-től hatályos jogszabályok alapján több feltételnek is meg kell felelni ahhoz, hogy valaki jogosult legyen a szemétdíj alóli mentességre. Az egyik leggyakoribb indok, hogy a tulajdonos igazoltan nem tartózkodik az ingatlanban, azaz az ingatlan nem lakott, vagy nem használják rendszeresen.
1. Üresen álló ingatlanok
Ha egy ingatlan üresen áll, és a tulajdonos nem használja azt sem lakhatási, sem üzleti célokra, lehetőség van kérvényezni a szemétdíj mentességet. Ilyenkor a tulajdonosnak igazolnia kell, hogy a lakóingatlanban nem keletkezik hulladék, például mert az ingatlan huzamosabb ideje lakatlan. Fontos, hogy a lakatlan állapotot dokumentálni kell, és ezt a szolgáltató felé hivatalos formában jelezni kell.
2. Időszakosan használt ingatlanok
Azok az ingatlanok, amelyeket csak szezonálisan használnak (például nyaralók vagy hétvégi házak), szintén mentesülhetnek a teljes évre vonatkozó szemétdíj megfizetése alól. Ilyen esetekben a tulajdonosnak igazolnia kell, hogy az ingatlant az év egy bizonyos részében nem használják, és ez alapján a díjfizetést arányosítják.
3. Gazdasági épületek
A gazdasági célokra használt épületek, amelyekben nem keletkezik rendszeresen háztartási hulladék, szintén kikerülhetnek a kötelező szemétdíj megfizetése alól. Ezek az épületek általában tárolóként vagy más, nem lakhatási célokra szolgálnak, és a jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy kérvényezzék a díjfizetés szüneteltetését.
4. Külföldön tartózkodás
Ha valaki hosszabb időn keresztül külföldön vagy például idősek otthonában tartózkodik, és nem használja az ingatlanját, szintén mentesülhet a szemétdíj megfizetése alól. Ehhez azonban szükséges a külföldi tartózkodás időtartamának és a lakatlan ingatlan állapotának hivatalos igazolása.
Hogyan kérvényezhető a mentesség?
A mentességhez szükséges, hogy az ingatlantulajdonos írásban jelezze kérelmét az illetékes hulladékgazdálkodási szolgáltatónak. A kérelemhez általában csatolni kell az ingatlan állapotára vagy használatára vonatkozó igazolásokat. Ilyen dokumentum lehet például az, hogy az ingatlan nincs bekötve az áramszolgáltatásba, vagy nem használják a vízhálózatot. Az egyes szolgáltatók eltérő módon szabályozhatják, hogy milyen igazolásokat fogadnak el, ezért érdemes előre tájékozódni.
Mi történik, ha jogosulatlanul kérvényezik a mentességet?
Fontos, hogy a mentesség csak akkor érvényes, ha a jogszabályban meghatározott feltételek teljesülnek. Amennyiben a szolgáltató később jogosulatlannak találja a kérelmet (például kiderül, hogy mégis használták az ingatlant), a tulajdonosnak visszamenőleg meg kell fizetnie a szemétdíjat, és akár bírságot is kiszabhatnak.
Mi történik, ha nem fizetünk időben?
Ha nem fizetjük ki időben a szemétdíjat, akkor nem csak késedelmi kamatot számolnak fel, hanem köztartozássá válhat. Először felszólítást küld a szolgáltató, ha ez eredménytelen, akkor a NAV-nál kezdeményezhetik a behajtást. A behajtási eljárás során a fogyasztónak nemcsak a tartozást, hanem annak késedelmi kamatait és a behajtás költségeit is meg kell fizetnie.
A jogszabályok változása
A szemétdíj megfizetésére vonatkozó jogszabályok időről időre módosulhatnak, ezért érdemes figyelemmel kísérni a vonatkozó változásokat. A helyi önkormányzatok és a hulladékgazdálkodási szolgáltatók folyamatosan frissítik a szabályokat, és ezek alapján módosulhatnak a mentesség feltételei is.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
