Bár néhány napja még igazi tavaszi napsütésben gyönyörködhettünk, utána az országra hirtelen télies hideg köszöntött. Sok helyen fagypont alá süllyedt a hőmérséklet, a sarkvidéki légtömegek pedig komoly károkat okozhattak a már virágzó gyümölcsfákban. Az érzékenyebb fajták – mint a kajszi, az őszibarack vagy a korai cseresznye – termése akár teljesen elveszhetett. De honnan tudhatjuk, hogy valóban megtörtént a baj? – az ezzel kapcsolatos tudnivalókat foglalta össze a Mindmegette.
A tavaszi fagy veszélye
Tavasszal a fák rügyei és virágai különösen sérülékenyek. Ahogy megindul a növekedés, csökken a hideggel szembeni ellenállóképességük. Az anyagcseréjük felgyorsul, a sejtek víztartalma megnő – és ezáltal a szövetek már nem viselik jól a mínuszokat. Egy-egy hidegebb hajnal elegendő lehet ahhoz, hogy a fák virágai károsodjanak vagy akár el is pusztuljanak.
Különösen veszélyeztetettek azok a virágok, amelyek már teljesen kinyíltak, illetve amelyek a fa alsó részén, a hideg levegő által leginkább sújtott zónákban találhatók. Az enyhébb fagy még csak néhány virágot károsít, de ha a hőmérséklet tartósan alacsony, akár az egész termés odaveszhet.
A barna szirom még nem jelez biztos bajt
Első pillantásra ijesztő lehet, ha a virágok megbarnultak – de ez önmagában még nem biztos jele a fagykárnak, hiszen a sziromhullás természetes velejárója a virágzásnak. Ha biztosra akarunk menni, végezzünk egy egyszerű vizsgálatot: szedjünk le egy virágot, és óvatosan hasítsuk ketté. Ha a közepében lévő bibe zöld, a virág életképes. Ha viszont barna vagy fekete, sajnos megfagyott.
A fagy nem csak a virágokat veszélyezteti
A tavaszi fagy nemcsak a virágokban tehet kárt: a fák kérgén is repedések keletkezhetnek, főleg akkor, ha nappal erős a napsütés, éjjel pedig fagy van. Ezekben a repedésekben kártevők is megtelepedhetnek. Ennek megelőzésére jó módszer a tél előtti meszelés vagy a törzs védelme kartonpapírral.
Emellett a hideg idő megzavarja a beporzást is: a méhek és más rovarok ilyenkor nem repülnek, így a virágok megtermékenyítetlenül hullanak le. Ez tovább csökkenti a lehetséges terméshozamot.
Mely gyümölcsfák a legérzékenyebbek?
A korai virágzású gyümölcsfák – mint a kajszi, a mandula, az őszibarack és a korai cseresznye – minden évben ki vannak téve a tavaszi fagyok veszélyének. Ezzel szemben az alma, körte, birs és naspolya jellemzően később virágzik, így nagyobb eséllyel ússzák meg a tavaszi lehűléseket.
Mi a teendő fagykár után?
Ha már megtörtént a baj, a cél a fa regenerációjának elősegítése. Fontos, hogy ne siessük el a visszametszést: várjunk néhány hetet, amíg egyértelművé válik, mely részek pusztultak el, és csak azokat távolítsuk el.
A fa újbóli megerősödését biostimulátor tartalmú lombtrágyával vagy mikroelemes tápoldattal segíthetjük. A rendszeres öntözés is kulcsfontosságú, hiszen a fagykárt szenvedett fák vízigénye jóval nagyobb – főleg, ha a lehűlést száraz, szeles idő követi.
Érdemes megfontolni a fagyvédelmi módszerek alkalmazását: például füstöléssel, jégvédő öntözéssel vagy védőhálók használatával is csökkenthetjük a fagykár kockázatát.
Látványos fotókon a fagy elleni védekezés Zalában.
