Kell ásni és kapálni a kertben vagy sem, erről írt az Agrárszektor.
Az utóbbi években egyre népszerűbbé válik a kertészek körében az ásásmentes kertművelés módszere. Ez a megoldás a talaj természetes szerkezetének megőrzésére és a talajélet támogatására helyezi a hangsúlyt a hagyományos ásással szemben.
Ássunk vagy ne ássunk?
Az ásásmentes kertművelés számos előnnyel járhat: kiemelten a talaj szerkezetének a megőrzését célozza. A talajnak a tápanyagtartalma és víztartó képessége is fontos, ám ehhez jó talajszerkezet is szükséges. Egy leromlott szerkezetű talajnak a vízháztartása is csökken és a tápanyag megtartó képessége is romlik.
A talaj egy komplex, rétegzett rendszer, ahol a különböző mélységekben eltérő mikroorganizmusok és élőlények élnek. Az ásás és forgatás felborítja ezt a természetes rétegződést, károsítva a talaj szerkezetét és a benne élő hasznos organizmusok élőhelyét.
A talajforgatás elhagyása a talajban élő élőlényeknek kedvez. A talajban rengeteg mikroorganizmus él szimbiózisban a növényekkel, segítve a tápanyagok feltárását és a betegségekkel szembeni ellenállásukra is hatással vannak. Az ásásmentes kertben a talajélet zavartalanul fejlődhet, ami erősebb és egészségesebb növényeket eredményez.
Mindezek mellett az ásásmentes módszerrel a talaj felső rétege érintetlen marad, így kevesebb új gyom jelenik meg. A jó talajszerkezetnek köszönhetően a talajban lévő szerves anyagok jobban képesek megtartani a vizet, ezzel csökkentve az öntözés szükséges mennyiségét.
Kapálás az ásásmentes kertben
A kapálás célja elsősorban a gyomok eltávolítása és a talaj felső rétegének lazítása. Az ásásmentes kertben a kapálásnak a legfőbb előnye, hogy a fiatal, épp csírázó gyomokat eltávolíthatjuk, mielőtt azok megerősödnének. A sekély kapálás kevésbé bolygatja a talajt, mint az ásás, így kevesebb új gyommag kerül a felszínre. A kapálás enyhén lazíthatja a talaj felső rétegét, ami javíthatja a levegőzést és a víz beszivárgását a mulcsréteg alatt.
Ha sekély kapálással megtörjük a talaj felső rétegén a parányi talajcsöveket, akkor lassul ezekből a víz kipárolgása, ami a talaj vízkészletére jó hatású. Maga a takart, mulcsozott talaj is akadályozza az elpárolgás miatti vízvesztését a talajnak.
Ha a talaj laza és a gyomosodás nem jelentős, a kapálás felesleges beavatkozás lehet, amely minimálisan károsíthatja a talajéletet. A kapálás utáni fedetlen talajrészek ugyanis nem előnyösek.
Ahol sem növény, sem mulcstakarás nincs a talajon, ott az könnyebben kiszárad, erózió áldozatául eshet és a fedetlen talajon hamarosan gyomok jelennek meg. A fedetlen talaj nem előnyös, a természetben sincs ilyen, mert egy természetes növénytársulásra sem jellemző, hogy legyen olyan felület, ahol nincs semmi.
Vastag mulcsréteget használjunk
Az ásásmentes kertben a gyomok elleni védekezés elsősorban a mulcsozáson alapul. A vastag szerves mulcsréteg (például szalma, faapríték, levél) hatékonyan elnyomja a gyomokat, megtartja a nedvességet és később lebomlása során táplálja a talajt. Ahogy lebomlik lassan, mindig újabb mulcsréteggel kell pótolni a talaj felszínét.
Ám a bomlás során a takaróképességét elveszíti a mulcs, cserébe jó szerkezetű, laza és tápanyagban gazdag talajfelszín jön létre. Ha mégis megjelennek gyomok, azokat kézzel érdemes eltávolítani, a talaj minél kisebb bolygatásával.
Sekély talajlazítás
Bár a gyökérzöldségek általában jól érzik magukat a laza, ásásmentes talajban, a nagyon kötött, tömörödött talaj akadályozhatja a gyökerek szabályos fejlődését, különösen a kezdeti szakaszban. A gyökérzöldségek gyökere elágazó lesz, ami a konyhai előkészítés szempontjából nem jó.
Ilyenkor a vetés előtti sekély talajlazítás segítheti a magok csírázását és a fiatal gyökerek növekedését, de a teljes talajforgatás nem ajánlott. A legtöbb gyökérzöldség nagyon jól fejlődik az ásásmentes kertben, amennyiben a talaj laza és jó szerkezetű. Ehhez legalább 4-5 évnyi mulcsozás szükséges.
Az ásás nélküli kertészkedésről korábban ebben a cikkben írtunk. A mulcsolás nem csak esztétikai szempontból előnyös, hanem számos gyakorlati haszna is van a kertben. Az ősszel lehullott leveleket is érdemes lehet a felszínen hagyni, hiszen fontos ökológiai funkciót tölthetnek be a kertünkben.
