Idén az első öt hónapban országosan mindössze 166 üdülőépületre adtak ki építési engedélyt, január és május között az áprilisi kiugró 63 épületes statisztikát leszámítva egy hónapban sem volt 30 felett a szám – derül ki a KSH friss statisztikájából. Így is élénkülés látszik a tavalyi első öt hónap 143 darab építési engedélyéhez képest, de 2021-ben például még több mint 280 volt ugyanez a szám öt hónap alatt.
Vagyis nem újkeletű tendenciáról beszélhetünk, évek óta fokozatosan esik vissza a kifejezetten üdülőcélú ingatlanok építése. Tavaly az egész évben 363 ilyen engedélyt adtak ki a magyar hatóságok, ez 2015 óta a legalacsonyabb szám. A csúcsévekben, 2001-ben és 2007-ben ezer felett is volt évente a kiadott üdülőépítési engedélyek száma, ahhoz képest majdnem a harmadára esett vissza.
Az Észak-Dunántúlon több területen is tapasztalnak visszaesést a szakemberek, ami alátámasztja a KSH számait. Komádi Csaba régióvezető szerint meglepő módon a Balaton környékén is csökkenés tapasztalható az üdülőépítésekben, de a határmenti megyékben például továbbra is élénk a beruházói kedv, újépítésű projektek indulnak. A visszaesés mellett szerinte jellemző, hogy már egy üdülő esetében is teljes értékű lakhatást kielégítő épületek készülnek, ilyenekre van példa a Balaton északi partján is, például Balatonfüreden.
Az árak növekedése az üdülőpiacon is megjelent, Komádi Csaba tapasztalatai szerint a friss beruházásokat a prémium minőség jellemzi, ami szintén megjelenik az árakban. Vagyis az árak továbbra is magasak, miközben a kereslet inkább stagnál, különösen a középkategóriás üdülők esetében. A prémium szegmensben, például a vízparti luxusingatlanok piacán továbbra is van érdeklődés, főleg a külföldi befektetők részéről.
Azt tapasztaljuk, hogy a középosztálybeli vevők kezdenek kiszorulni, inkább a tőkeerősebb vásárlók aktívabbak, befektetési céllal vagy saját használatra
– osztotta meg tapasztalatait Kurecskó József, az OTP Ingatlanpont budapesti régióvezetője. Szerinte mostanra olyan luxus árszint alakult ki az üdülők piacán, ami természetes módon csökkenti a keresletet. Emellett a megemelkedett telekárak, építési költségek és kamatszint sokakat visszatart az építkezésektől, illetve az infláció és a gazdasági bizonytalanság miatt sok család nem vállal be egy ekkora volumenű beruházást.
Kurecskó József szerint egyre többen keresnek olcsóbb – még nem felkapott magyarországi – nyaralóhelyszíneket, illetve a külföldi nyaralók is egyre keresettebbek és elérhetőbbek a magyar vásárlók számára.
Északkelet-Magyarországon nem jellemző az üdülőépületek építése, jelenleg egy jelentős projekt fut, amelynek értékesítése idén nyáron kezdődött: Tiszafüreden, közvetlenül a vízparton indul egy 30 lakásos fejlesztés, de egyelőre arra is visszafogott az érdeklődés – mondta el Farsang Sándor régióvezető.
A fenti tapasztalatokból lehet azonosítani, milyen okai lehetnek a tendenciának, ami az üdülőépítések visszaesését mutatja. Egyrészt anyagi okokra vezethető vissza, hiszen az utóbbi években jelentősen emelkedtek az ingatlanárak, a telekárak és az építési költségek is. Emiatt sok érdeklődő ma már kétszer meggondolja, hogy belevágjon-e egy üdülő építésébe, egyre inkább luxusnak számít ez a jelenlegi árak mellett. Ehhez jön még a bizonytalan gazdasági környezet, az elmúlt évek magas inflációja, ami még azokat is elbizonytalaníthatja, akik egyébként megengedhetnék maguknak egy üdülő megépítését vagy megvásárlását. Ebben a környezetben a potenciális keresletet jelentők is inkább megtakarítani, félretenni igyekeznek. A harmadik pedig egy technikai ok lehet: több településen is más elbírálás alá esnek az üdülők a helyi adók (ingatlanadó) szempontjából, ezekre magasabb terhet kell fizetni. Éppen ennek kikerülése miatt elképzelhető, hogy a nyaralók egy részét állandó lakóhelyként jelentik be hivatalosan.
Arról korábban itt írtunk, hogy miért nem lehet vízparti stéged és privát partszakaszod a Tisza-tónál.
