A haszonélvezeti jog lényege egyszerű: valaki használhatja és élvezheti egy dolog előnyeit, anélkül, hogy az az övé lenne. Egy ház haszonélvezője például beköltözhet, élhet a közművekkel (és viseli a költségeket), gondozhatja a kertet, sőt, akár ki is adhatja a lakást bérlőknek. A helyzet viszont korántsem mindig ennyire egyértelmű, különösen akkor, amikor a tulajdonos és a haszonélvező érdekei ütköznek. Sok félreértés abból adódik, hogy kevesen tudják: bizonyos helyzetekben a haszonélvező jogai valóban erősebbek a tulajdonosénál – ezeket foglalta össze a Hóvége.
Hogyan jön létre a haszonélvezeti jog?
A jogviszony létrejöhet szerződés útján vagy törvényi rendelkezés alapján. Bár ingóságokra is vonatkozhat (például értékpapírokra, gépekre vagy járművekre), a legtöbb konfliktus az ingatlanok kapcsán jelenik meg.
A tulajdonos elvileg birtokolhatja, használhatja, hasznosíthatja és rendelkezhet az ingatlannal. Haszonélvezet esetén azonban ezek a jogosítványok megoszlanak: a használat és a hasznok szedése a haszonélvezőt illeti, míg a rendelkezés joga (például eladás, jelzálog) a tulajdonosnál marad. A gyakorlatban tehát nem ritka, hogy a tulajdonos kevesebb lehetőséggel élhet, mint gondolná.
10 félreértés a haszonélvezetről
1. tévhit: A tulajdonos és a haszonélvező jogai egyenrangúak
Valójában bizonyos esetekben a haszonélvező élvez elsőbbséget. Ha például bérbe adná a lakást, ebbe a tulajdonosnak nincs beleszólása.
2. tévhit: A haszonélvező bármit megtehet az ingatlannal
Nem igaz. Csak rendeltetésszerűen használhatja, nem rombolhatja le, nem adhatja el és nem terhelheti meg hitellel.
3. tévhit: A tulajdonos bármikor megszüntetheti a haszonélvezetet
Ez sem igaz. A haszonélvezet csak meghatározott esetekben szűnik meg: időtartam lejártával, a haszonélvező halálával, vagy közös megegyezéssel.
4. tévhit: A tulajdonosnak jár a haszon egy része
Nem. A termés, bérleti díj vagy egyéb haszon a haszonélvezőt illeti meg.
5. tévhit: A haszonélvezőnek nincs felelőssége
Van. Köteles karbantartani az ingatlant, különben kártérítést fizethet a tulajdonosnak.
6. tévhit: Több haszonélvező jogai mindig egyformák
Nem feltétlenül. A megosztás módja törvény vagy szerződés alapján eltérő lehet.
7. tévhit: A haszonélvezet csak ingatlanra vonatkozik
Ez tévedés. Ingóságokra is kiterjedhet, például autóra vagy értékpapírra.
8. tévhit: A tulajdonos bármikor birtokba veheti az ingatlant
Ha a haszonélvező használja, a tulajdonosnak nincs joga birtokba lépni vagy élvezni annak hasznait.
9. tévhit: A haszonélvezet örökre szól
Nem. Lehet határozott időre vagy életre szólóan, de a haszonélvező halálával minden esetben megszűnik.
10. tévhit: A tulajdonos jogait a haszonélvezet nem korlátozza
Épp ellenkezőleg. A tulajdonos sok döntést nem hozhat meg önállóan, ezért a haszonélvezeti jog sokszor erősebbnek bizonyulhat, mint maga a tulajdonjog.
Korábban megírtuk, hogy szinte ingyen hogyan lehet miénk a szomszéd kertje, van, amire a saját kertünkben is hivatali engedélyt kell kérnünk és pénzbírság járhat, ha nem teszünk meg bizonyos dolgokat az ingatlanunk előtti közterületen.
kerítésépítési szabályok is változtak 2025-ben, az sem mindegy, hová kerül a telkünkről az esővíz, van, ahol azt is megszabják, hová ültethetünk fát.

