Sok helyen a „jégágyúkat” okolják az aszályért, de ez tévhit

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közleményében ír arról, miszerint tévhit az, hogy az Országos Jégkármérséklő Rendszer (JÉGER) okozza az aszályt.

Az MTI-nek elküldött összefoglalójukban megerősítették, a JÉGER a mezőgazdasági termelőket, a lakosságot és az ipari létesítményeket is hatékonyan védi a jégesők okozta károktól azzal, hogy csökkenti a jégszemek méretét. Hozzátették, hogy a 2018 májusában elindított jégkármérséklő rendszer működéshez szükséges meteorológiai adatokat a HungaroMet Zrt. biztosítja.

A közlemény szerint a megelőzésen alapul a JÉGER működése:

a rendszer a zivatarfelhők kialakulásának korai szakaszában ezüst-jodid hatóanyagot juttat a légkörbe, ezáltal kisebb méretű jégszemek képződnek, így csökken a nagy méretű jég által okozott károk kialakulásának esélye.A kárenyhítési rendszer adatai alapján a JÉGER működését megelőző három évben évente átlagosan több mint 57 ezer hektárra jelentettek be jégkárt a gazdálkodók.

Ezzel szemben 2018 és 2025 között az éves átlag 31 514 hektárra mérséklődött, ami mintegy 44 százalékos csökkenés, pedig Magyarországon is gyakoribbá váltak a szupercellás zivatarok, amelyek fokozzák a jégveszélyt.

Egyúttal jelezték, az elmúlt évek elhúzódó aszályos időszakai következtében a JÉGER társadalmi megítélése az ország különböző részein jelentősen eltérővé vált.

A nyugat-magyarországi vármegyékben továbbra is alapvetően pozitívan tekintenek a rendszerre és a gazdálkodók jelentős része hasznosnak, szükségesnek tartja a működését a jégesők elleni védekezésben. Ezzel szemben a kelet-magyarországi gazdálkodók egy része a tartós csapadékhiány és az ismétlődő aszályos időszakok miatt a JÉGER működését is összefüggésbe hozza a kialakult helyzettel.

Az agrárkamara ezért kiemelte, a tudományos bizonyítékok és a több évtizedes működési tapasztalatok is cáfolják azt az alaptalan tévhitet, amely szerint a jégkármérséklő rendszer okozza az aszályt.

A rendszer a jégszemek méretének mérséklésén túl az időjárás egyéb paramétereit, legfőképp a csapadék eloszlását, intenzitását, a felhők kialakulását, mozgását nem tudja befolyásolni 

– hangsúlyozta közleményében a NAK.

Arra is kitértek, hogy a 2021 óta tartó aszályos, tartósan forró időjárás miatt jóval kevesebb jégveszélyes zivatarfelhő tud kialakulni, ezért egyre kevesebb ideig kell működtetni a generátorokat. A JÉGER 8 évvel ezelőtti üzembe helyezése óta soha nem működtek olyan keveset a generátorok, mint idén: április 15. és május 14. között 8 napon volt szükség védekezésre, egy generátor átlagosan 8 órát üzemelt, több járásban pedig egyszer sem kellett bekapcsolni a generátorokat.

Megírtuk tavaly azt is, hogy pusztító jégeső verte el a dinnyeföldet a békési faluban, hevesben a hagymás növényeket verte el a cseresznye nagyságú jég. De az év hamburgerezőjét is megtépázta a vihar.

Kapcsolódó

Megfejtették a kedden az ország fölött örvénylő szupercellák titkát

Két cella vonult végig a Dunántúl középső részén, a Balaton térsége felett, sokfelé okozva viharos szelet, jégesőt és rövid ideig tartó, de nagyon intenzív csapadékot.