Sokan díszfaként ültetik a kertjükbe, pedig komoly természetvédelmi problémát okozhat: a mirigyes bálványfa agresszíven terjed, és a környező erdők őshonos növényvilágát is veszélyezteti. Az Ipoly Erdő Zrt. szerint a Börzsönyben és a Cserhátban is egyre több helyen jelenik meg az inváziós fafaj, amelytől nem egyszerű megszabadulni.
A társaság Facebook-bejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a mirigyes bálványfát nem szabad összetéveszteni az ecetfaként ismert ecetszömörcével. Bár a két növény levele és megjelenése alapján könnyen összetéveszthető, különböző fajokról van szó.
Ráadásul a fa kivágása önmagában nem jelent megoldást. A bálványfa ugyanis a gyökérzetéről intenzíven újrasarjadhat, ezért a nem megfelelő eltávolítás akár tovább is fokozhatja a problémát.
Az Ipoly Erdő munkatársai folyamatosan figyelik az erdőterületeket, és dolgoznak a növény visszaszorításán. A társaság arra kéri a lakosságot, hogy ne ültessenek bálványfát a kertjükbe, helyette válasszanak az adott terület adottságaihoz illő őshonos növényeket.
Akár két métert is nőhet egyetlen év alatt
A mirigyes bálványfa ( Ailanthus altissima ) Kelet-Ázsiából, elsősorban Kínából származik, Európába a 18. században került, Magyarországra pedig a 19. században hozták be. Eredetileg kertészeti és erdészeti célokra telepítették, később azonban számos helyen kivadult. Napjainkra az ország szinte teljes területén előfordul.
Nem véletlen, hogy korábban sokan kedvelték díszfaként. Kifejlett példányai akár 20–25 méter magasra is megnőhetnek, hatalmas, akár egy méter hosszú, páratlanul összetett leveleikkel pedig látványos, terebélyes lombkoronát alkotnak. Fiatal korban különösen gyorsan fejlődik: kedvező körülmények között egyetlen év alatt akár 1–2 métert is nőhet.
A természetben azonban éppen ezek a tulajdonságai jelentenek komoly veszélyt. A bálványfa nemcsak gyorsan növekszik, hanem a környező növényeket is visszaszoríthatja: árnyékolással és a talajba juttatott, más növények fejlődését gátló vegyületekkel akadályozza az őshonos fajok megtelepedését. Az Európai Unió inváziós fajokkal kapcsolatos jegyzékén is szerepel.
A védekezést tovább nehezíti, hogy a kivágott fák gyökérzetéből számos új hajtás törhet elő, így a hagyományos fakivágás nem elegendő a felszámolásukhoz. A természetvédelmi szakemberek ezért célzott, szakszerű beavatkozást alkalmaznak.
Egy, a Dél-Börzsönyben végzett kutatás is rámutatott a probléma súlyosságára: Zebegény és Nagymaros területén 482 előfordulási pontot azonosítottak a településeken, a közöttük fekvő erdőkben pedig további 193-at. A kutatók szerint a gondozatlan kertek és zöldterületek is fontos kiindulópontjai a faj terjedésének.
A szakemberek üzenete ezért egyértelmű: bármennyire mutatós is a bálványfa, nem érdemes helyet adni neki a kertben. Aki gyorsan növő, nagy lombkoronájú díszfát szeretne, annak inkább a helyi termőhelyi viszonyokhoz illeszkedő őshonos fafajok közül érdemes választania.
