Mozaik
Panyola, 2012. augusztus 23.
Filep Lajos kavarja a nemtudom szilvából készült ciberét Panyolán 2012. augusztus 23-án. A lekvárkészítés során a pépesre fõtt egész szilvaszemeket, a ciberét átszûrik és a magtól és héjától elválasztott lédús szílvahúst 36 órán át fõzik rézüstben. A Fajtaminõsítõ Bizottság a közelmúltban vette fel az ártéri dzsungelgyümölcsösökben termõ tájfajtából nemesített nemtudom szilvát a Nemzeti Fajtajegyzékbe.
MTI Fotó: Balázs Attila

Tantárgy lett a befőzés és a lekvárkészítés Törökkoppányban

A tanterv része, tananyag lett a befőzés a kicsinyke Somogy megyei falu iskolájában. A diákok akár pénzt is kereshetnek a lekvár- és savanyúságkészítéssel.

Az iskola célja, hogy a gyerekek elsajátítsák a befőzés elméleti és gyakorlati ismereteit, hogy felnőttként akár kereset kiegészítésre is szert tudjanak tenni – írta a hirado.hu.

Házi készítésű szappant is gyártanak

Manapság, amikor sok nebuló azt hiszi, hogy a krumpli a fán terem, a tehén meg lila, aligha várható, hogy a tanulók a befőzésben, a lekvár- és savanyúság készítésben gasztrozseniként mozogjanak.

Törökkoppányiban ezen kívánnak változtatni. A programot 5 éve kezdték el, tanórán kívüli foglalkozás keretében. Mára a befőzés új kerettantervükbe is beépült, az osztályfőnöki, a technika és a matematika tantárgyak keretében. A gyerekeket megtanítják a savanyú- és befőtt készítésre, de natúrszappanokat is gyártanak. Hasznos tevékenység ez számukra, egy olyan újszerű élmény, amely fejleszti az osztályok összetartó erejét is.

Egyre kevesebben élnek már Törökkoppányiban, és sok szőlőhelyet és gyümölcsöst senki nem használ, ezeket a gyümölcsöket gyűjtjük össze és használjuk fel – mondta a törökkoppányi általános iskola igazgatója, Varga Andrea.

A helyi önkormányzat lekvárfőző műhelyében készülnek a finomságok, ám nemcsak a régi receptekről és a feldolgozás műhelytitkairól szólnak a foglalkozások. Matematika órán például kiértékelik és forintosítják a munka egész folyamatát. Számba veszik a bevételeket és kiadásokat – így a gáz- és áramfogyasztást –, beleszámítják a saját munkavégzésüket is – mennyi volt az órabér –, s így állapítják meg a termék eladási árát.

Gyarapodik az osztálypénz

Merthogy a gyerekek szeretnék értékesíteni a finomságokat. A településen szervezett vásárokon adhatják el a lekvárokat és befőtteket, a bevétel pedig az osztálypénzt gyarapítja.

Nagyon sok hátrányos helyzetű gyerek él a faluban, akiknek, ha nem is kitörést, de jó kereset kiegészítési lehetőséget nyújthat felnőttként a befőzés és a savanyítás – hangsúlyozta az iskolaigazgató.

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.