Már az ókori egyiptomiak is írtak üdvözlőlapokat: papiruszon fejezték ki személyes gondolataikat, kívánságaikat. Feljegyzések szerint ebben az időben terjedt el ez a hagyomány Görögországban és Kínában is.
Kezdetben leginkább karácsonyra, újévre, Valentin-napra küldtek üdvözletet őseink. Húsvétra egy ideig nem, hisz kizárólag vallási ünnepként tekintettek rá. Az 1890-as évek végétől aztán egyre inkább elterjedtek.
Az első húsvéti képeslapok
Elbeszélések szerint az első húsvéti képeslapot Angliában postázták, a feladó az üdvözlő szavak mellett egy nyulat is rajzolt. Ez a húsvéti lapok előfutára, amelyek később tele voltak ünnepi szimbólumokkal: nyúllal, csirkékkel, tojással, kereszttel. Ekkor még leginkább fekete-fehéreket nyomtattak. Kedveltté váltak azok a lapok is, amelyek csupán egy nagy tojást ábrázoltak.
A XX. század környékén a húsvéti lapok népszerűsége jelentősen megnőtt. Később megjelentek a tavaszi tájak, jól ismert (keresztény) épületek is a képeken. Húsvétra az Egyesült Államokban ekkor már domború lapokat is küldtek.
A világháború évei alatt a reményt jelképező gyermekek helyét a katonák vették át, és Jézus is egyre többször feltűnt a lapokon.
A háború után virágos üdvözlőlapok sokaságát nyomtatták a tavasz legfontosabb ünnepére.Később a reklámok is egyre inkább teret hódítottak a képeken.
A lapok népszerűsége az idők folyamán folyamatosan csökkent. Igaz, még mindig – az internet széleskörű elterjedése ellenére is – húsvét környékén megnő a postások feladata.
