A böjt, a tojás, a kulináris élvezetek a legtöbb országban a húsvét velejárói, de akadnak ritka ünnepi szokások is. Ezek közül mutatunk néhányat.
Ausztrália
Az amerikaiaknak köszönhetően mára a húsvéti nyuszi vált a húsvét egyik legnagyobb jelképévé, de az ausztrálok nem igazán találják nemzetükhöz illőnek. Ausztráliában ugyanis a nyuszik hatalmas gazdasági problémát jelentenek, és a legtöbb államban hivatalosan nem is tarthatók. Létezik viszont az erszényes nyúl, a bilby, akit előszeretettel emlegetnek húsvéti állatkaként. Egy közös tulajdonsága biztosan van a nyusziéval: a hosszú fül!
Bulgária
A tojásokat változatos színűre festik, majd páratlan számú tojással veszik körbe a különleges húsvéti kenyeret. Az ételáldáshoz a pap viszi a templomba a csomagot, majd a ceremónia után az emberek a barátaiknak ajándékozzák azokat, hogy szerencsések legyenek. A húsvéti tojások közül a böjt befejezése után egyet a templom falához csapva bontanak fel, ezt eszik meg először. Az utolsó éppen maradt tojás a hiedelem szerint szerencsés évet hoz.
Finnország
A finnek csendesen ünneplik a húsvétot, a nagyhetet is csendes hétnek nevezik. Nagypénteken gyászruhába öltöznek, nem szabad tüzet gyújtani, és nem lehet érintkezni se az ismerősökkel, se másokkal. Ugyanezen a napon a gyerekeket kora reggel jól elfenekelik, hogy a kicsik „értékeljék” Krisztus szenvedéseit. A böjtöt is szigorúan betartják, enni csak naplemente után szabad.
Húsvéthétfőn a gyerekek boszorkánynak öltözve körüljárják a falut, bekopogtatnak a házakba, jókívánságokat mondanak, verset szavalnak egy kis édesség vagy aprópénz reményében.
Franciaország
A francia húsvét fontos kelléke a hal, amely a keresztségben a Poisson d’Avril nevet kapta. E halacska legfőbb funkciója, hogy papírból készült mását a másik hátára lehessen tréfából tapasztani. A tojásgurító-verseny is fontos része az ünnepkörnek. A gurítást épségben megúszó tojás a győztes. Ez a szokás a Szentsír bejárata elől elgördített követ jelképezi.
Fülöp-szigetek
A katolikus egyház tiltakozása ellenére minden évben néhányan keresztre feszíttetik magukat nagypénteken. Az önkínzó ceremónia színhelye Cutud városának közelében egy hegyoldal, 85 kilométerre Manilától. A keresztre feszítést több ezren nézik végig, a kíváncsiskodók többsége külföldi. A keresztre feszítettek között akadnak olyanok, akik a ceremónián többször vesznek részt.
Húsvét-szigetek
Jacob Roggeveen holland tengernagy vezette expedíció 1722. április 6-án, éppen húsvétvasárnap lépett partra a szigeten, mely ebből kapta a nevét. A misszionáriusok római katolikus hitre térítették a Húsvét-szigetieket, akik a húsvétnak leginkább a kellemes napjait élvezik. Ilyenkor felcsendülnek a szépséges polinéz dalok az ősi rapa-niu nyelven.
Kolumbia
Mindenki részt vesz a szentmisén, amelyre a lányok fehérbe öltöznek. A főterek fáit füzérrel díszítik, a feltámadt Jézusról körmenetben emlékeznek meg. A húsvéti asztalról nem hiányozhatnak a kukoricából készült ételek, a banánlevélbe töltött húsos zöldségek, a szószos fogások, valamint a kukoricából, rizsből erjesztett különleges italok: a „chicha” és a „guarrus”.
Lengyelország
Az ételáldáshoz kosárban viszik a hívek a templomba az előkészített ünnepi ételeket. A kosárban van piros tojás, kenyér, torta, só, papír, fehér kolbászkák és marcipán. A vasárnapi családi reggeli ugyanolyan fontos, mint a karácsonyi vacsora. A néphit szerint, ha a ház ura részt vesz a hagyományos húsvéti kenyér elkészítésében, és a bajusza megszürkül, a kenyértészta nem fog megkelni, így a családfő megmenekül a háztartási feladatoktól.
Mexikó
Mexikóban a húsvétot több mint két hétig ünneplik, amikor sokan elutaznak pihenni. Sok városban passiójátékot rendeznek, amiben a színészek olyan öltözékben lépnek fel, amilyet kétezer évvel ezelőtt, Jézus idejében viselhettek.
Németország
Németországban nagypénteken letakarják a kereszteket. A szombat estéig tartó szigorú böjt után a családok vasárnapi ebédjén a főszerepet a piros tojások és a bárány alakú torta kapja. A gyermekek húsvétkor a kertekben elrejtett húsvéti tojások és sütemények után kutatnak, amiben a felnőttek is segítenek nekik. Szokás még húsvéti máglyát rakni, melyen a karácsonyfákat égetik el, így búcsúzva a téltől, és köszöntve a tavaszt.
Olaszország
Húsvétkor a tojás körül forog a világ, és csokoládén kívül marcipánból, cukorból is gyártják, a gyerekek legnagyobb örömére. Főtt tojást a szombati vacsorán esznek, egy speciális, csak húsvétkor fogyasztott szalámi, a Corallina mellé tálalják fel. Az ünnep elmaradhatatlan süteménye Itáliában a panettone. A kuglófszerű süteményt nagyon sok változatban készítik, az egyszerű mazsolástól a cukor- vagy csokoládémázason, a marcipánoson át a habos-cukorgyöngyös változatig.
Spanyolország
Nagycsütörtökön a hagyományos „haláltáncot” járják, amely a középkori városban való felvonulást jelenti. Mindenki jelmezt ölt, félelmetes csontvázaknak öltözött emberek viszik dobozban a hamut. Az ijesztő táncra éjfélkor kerül sor, és az hajnali három óráig tart.
Svájc
A szökőkutakat papírszalagokkal, virágokkal és festett tojásokkal díszbe öltöztetik. A hagyomány szerint ezzel a vizet ünneplik, és annak fontosságát, hogy az Alpok száraz területei is jó vízellátásban lehessenek egész évben.
Svédország
Jellegzetes svéd húsvéti jelkép az élénk színű húsvéti virgács, amit nyírfagallyakkal és tollakkal díszítenek. Nagycsütörtökön boszorkánynak öltözött kislányok járják végig a házakat. Ajándékba tojást visznek, cserébe csokoládét kapnak. Szombaton az asztalt kék-sárgába, a svéd nemzeti színekbe öltöztetik. Vasárnap reggelire tömör, kuglóftésztából készült édes cipócskát sütnek, amit marcipánnal töltenek meg. Vacsorára ugyanaz az étel dukál, mint karácsonykor: sózott heringgel és hagymával rakott tejszínes burgonya. Hétfőn a gyerekek papírból készült, cukorkával megrakott papír tojásokat kapnak.
