Ezekben a napokban, hetekben gördül át Magyarországon – a lakott területeken is – a vonuló vagy kóborló szajkók első jelentősebb hulláma, amit november végéig két-három további követ – olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Facebook-oldalán.
Szajkó
Közismert népies neve: mátyásmadár vagy mátyásszajkó, egyes vidékeken mátyás, illetve matyimadár. Testhossza 34-35 centiméter, szárnyfesztávolsága 52-58 centiméter, testtömege 140-180 gramm. A lehetőségeken belül szinte mindent megeszik. Nyáron inkább rovarokkal táplálkozik, de a fészekrablástól sem riad vissza. Elkapja a gyíkokat, a békákat, az apró rágcsálókat és a csőrével agyonveri őket. Elsősorban lomberdőkben költ, különösen kedveli a tölgyeseket, de a gyertyánosokban, fenyvesekben, esetleg tujasorokban is megtalálhatjuk fészkét. Magyarországon rendszeres fészkelő. Állandó madár, bár a költési időszak után csapatokba verődve nagyobb távolságokra is elkóborolhat.
Honnan lehet tudni, hogy ilyen úton lévő szajkókat látunk? Egyrészt onnan, hogy szinte mindig több madarat látunk együtt mozogni, másrészt abból, hogy ott is – például az itatókon – feltűnnek, ahol az év más részében nem vagy csak elvétve láthatóak.
További érdekességekért, felemelő történetekért és praktikákért látogass el címlapunkra. Sokszínű Vidék – Ahol a jó élet lakik.
Fotók: Wikimedia Commons
