Múlt héten több országos és megyei weboldalon is megjelent, hogy áprilistól tilos leverni az eresz alól a fecskefészkeket, se átalakítás, se festés miatt.
Az Aggteleki Nemzeti Park Facebook-oldalán azt írta, nem szoktak sajtóhírekre reagálni, de ebben az esetben kivételt kellett tenniük.
Mint a bejegyzésben írják,
a fecskék fészkét április 1. előtt is tilos leverni.
Hangsúlyozzák, fészekeltávolítást kizárólag a természetvédelmi hatóság által kiadott egyedi engedély birtokában lehet végezni. Ilyen engedélyeket egyedi elbírálás alapján és megfelelő előírásokkal adják ki, ami lehet például műfészkek elhelyezése a felújítás után vagy fecskepelenka kihelyezés.
A vonatkozó természetvédelemről szóló törvény alapján
tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.
Aki tehát engedély nélkül fészket ver le, az közigazgatási üggyel nézhet szembe, de ha sok fészek érintett, az bűncselekmény kategóriába is eshet!
Kiemelt fecskevédelmi időszak
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület hétfői közleményében arról ír, miközben az elmúlt közel két évtizedben nem megtizedelődött, hanem sajnos legalább megfeleződött a hazai fecskeállomány, azaz mára minden második madár eltűnt az ereszek alól, a madárcsoport szerepe a klímaváltozás miatt egyre fontosabbá válik az emberek, társ- és haszonállataink egészségvédelme szempontjából.
A melegebb égöv változatos nyavalyáit terjesztő szúnyogok a kontinensen észak, így hazánk felé terjeszkednek, illetve a világkereskedelem révén behurcolt egyedek nem pusztulnak el. A Nyugat-nílusi láz és a szarvasmarhákat veszélyeztető kéknyelv-betegség már jelen van az országban. Az afrikai eredetű Chikungunya-lázat terjesztő ázsiai tigrisszúnyogot már több mint 12 európai országból mutatták ki. Európa mediterrán térségeiben is egyre gyakoribb a Dengue-, más néven csonttöréses láz, és Magyarországon is feltűnt a kutyák szúnyogcsípéssel terjedő, halálos szívférgessége.
Az egészségünket veszélyeztető és mezőgazdasági kártevő szúnyogok és legyek elleni biológiai védekezésben is óriási szerepe van azoknak az állatoknak, például a fecskéknek (és a denevéreknek), melyek természetes úton csökkentik ezek számát. Ezért is aggasztó a településeken élő fecskefajok állományainak ezredfordulót követő megfeleződése, melynek hátterében: az élőhelyek átalakítása (például fészkelőhelyek megszűnése); a táplálékbázis csökkenése (háztáji- és legelőállat-tartás összeomlása, túlzott kemizálás, nem megfelelően végzett szúnyogirtás); a klímaváltozás (például a sár fészekanyag hiánya a szárazodó tavaszokon), és ami a legmeglepőbb, a kedvezőtlen társadalmi változások, a fecskefészkek leverése, a madarak elzavarása áll.
A napjainkra teljes egészében városiasodott, sárfészket építő fecskék védelmében a lakosságnak egyedülállóan fontos, gyakorlatilag nélkülözhetetlen szerepe van. Állománycsökkenésük megállítását, megfordítását mindenekelőtt a meglévő, aktív természetes fészkek és telepek fokozott védelmével (a fészekleverések hatósági bejelentésével), valamint az ezek mellé még áprilisban kihelyezett műfészkekkel, sárgyűjtőhelyek létesítésével, valamint az ember-fecske konfliktusok hátterében álló ürülékpotyogást megszüntető fecskepelenkák felszerelésével érhetjük el. A lakosság a parti fecskéket is segítheti költőfalaik felújításával, ásóval, lapáttal függőlegesre faragásával.
Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Lehotka László
