Határon átnyúló, a “Kiemelten fontos, gyepekhez kötődő állatfajok megőrzése a Pannon régióban, Magyarországon és Szerbiában” elnevezésű program keretében növelik a rákosi vipera élőhelyét Bugacon – olvasható a Kiskunsági Nemzeti Park weboldalán.
Rákosi vipera
A rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) a magyar gerinces fauna elismertenlegveszélyeztetettebb faja, vadon élő állományát alig több mint 500 példány körülire becsülik. Ráadásul ez az alfaj a Kárpát-medencében csak Erdélyben és Magyarországon fordul elő. Hazánkban mára csak a Hanság és a Kiskunság gyepein, legelőin maradtak fenn. A Kiskunságban Dabas, Táborfalva és Kunpeszér környékén, illetve a Bugac-Bócsa pusztákon vannak még populációi.
Bugacon két élőhelye maradt a fajnak a Nagypusztán és az egykori katonai lőtér területén. A területet viszont egy közel 20 hektáros, zömmel idegenhonos – akác, erdei fenyő – fajokból álló erdő választja el egymástól. Az apró termetű kígyóknak az erdő áthatolhatatlan akadályt jelent, így a két populáció nem tud keveredni egymással. A most indult projektben a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság kapcsolatot teremt a két terület között. Így nem csak újra összeköttetésbe kerülnek a vipera populációk, hanem megnövelik az élőhelyüket is.
Eszmei értéke 1 millió forint
A rákosi vipera rejtőzködő életmódú állat, nagy szerencse kell ahhoz, hogy megpillantsuk. Nem is véletlenül teszi ezt, mivel a kistermetű kígyó – a hímek 40-45, a nőstények 50-60 cm-re nőnek csak – számos állat étlapján szerepel. Vadásznak rá a gólyák, gémek, a szalakóta, a fácán, a túzok, de a róka, a borz és a vaddisznó a földalatti rejtekéről is kitúrja. Annak ellenére, hogy van mérge, nem kell tőle tartanunk, ha mégis valami folytán testközelségbe kerülnénk vele. Mérge felnőtt emberre gyakorlatilag veszélytelen, a marása méhcsípés-szerű – ennek ellenére orvoshoz kell fordulni ilyen esetben!. A faj fokozottan védett, eszmei értéke 1.000.000 Ft.
A projekt keretében kifejlett, nőstény rákosi viperába jeladót ültettek. Az 55 cm-es, 92 g tömegű állatot a napokban engedte szabadon a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület egyik szakembere. A jeladó segítségével nyomon lehet majd követni az állat mozgását a bugaci Nagypusztán.
Kiemelt kép: MTI/Kovács Attila
