A Dominikai Közösség a természet szigeteként hirdeti magát, nem véletlenül. Az ország bámulatos égszinkék tengerével és csodálatos vízeséseivel csalogatja a turistákat, legfőbb értékeik védelméért pedig nemrég ambiciózus lépést tettek, írja a National Geograpchic.
A kormány határozata egy korábbi kezdeményezésre épül, amely a biológiailag nem lebomló ételhordók importjára vetett ki tilalmat, hogy megakadályozza az éttermek és üzletek számára azok terjesztését.
Dominika a természet szigeteként hirdeti magát, így kötelességünk mindent megtenni, hogy kiérdemeljük ezt a címet
– írta közleményében Roosevelt Skerrit, az ország miniszterelnöke.
Korábban más nemzetek is bejelentették, hogy betiltanak bizonyos műanyagtermékeket – így például a szatyrokat -, de Dominika jóval nagyobb célt tűzött ki maga elé.
A kormány azt reméli, hogy a fenntarthatóság mellett szóló irányelveik ellenállóbbá teszik a szigetet a hurrikánokkal szemben, amik alaposan megtépázták az infrastruktúrát 2017-ben.
Egyedülálló lehetőségünk van arra, hogy példát állítsunk a világ elé, egy példát arra, hogyan áll fel a katasztrófából egy nemzet és hogyan lehet egy teljes ország éghajlat-álló a jövőben
– mondta Skerrit egy sajtótájékoztatón még tavaly.
Az érem másik oldala
Dominika nem csak a klímaváltozás elleni küzdelem miatt kerül a címlapok hasábjaira. A sziget meleg vízű partszakasza ad otthont a nyári időszakban a legnépesebb óriás ámbráscet populációnak, ezért is próbálják a tengeri emlősökre veszélyt jelentő műanyagszennyezést visszaszorítani.
Shane Gero, a National Geographic felfedezője 15 évig dolgozott Dominikán, hogy az ábrásceteket tanulmányozza. Mint fogalmazott, a tenger itt még mindig érintetlennek tűnik, ugyanakkor gyakori, hogy műanyaghullám úszik a felszínén.
Ezek az állatok kíváncsiak, főként a borjak. Emiatt előfordul, hogy a hungarocellből készült ételhordókkal játszanak.
– mondta a szakértő.
Az óriás ámbráscetek akár 70 évig is élhetnek, de az elmúlt években a borjak közül egyre több pusztult el váratlanul korán.
Gero arról beszélt, egyelőre tisztázatlan, mi okozza az állatok halálát, de a tudósok tisztában vannak vele, hogy a vadvilág és a műanyag nem illik össze. Az utóbbi időszakban Thaiföld és Spanyolország partjaira is olyan bálnákat sodort partra a víz, amelyek gyomrában több száz kilogramm műanyagot találtak.
A Dominikai Közösség egyébként nem összekeverendő a Dominikai Köztársasággal, amely a múlt hónapban irgalmatlan szeméthalommal küzdött a tengerpartjain.
