Mozaik

A 70 ezres Dominikai Közösség betiltja a műanyagot és a hungarocellt

Korábban a témában:

A Dominikai Közösség a természet szigeteként hirdeti magát, nem véletlenül. Az ország bámulatos égszinkék tengerével és csodálatos vízeséseivel csalogatja a turistákat, legfőbb értékeik védelméért pedig nemrég ambiciózus lépést tettek, írja a National Geograpchic.

2019 januárjától a 70 ezer fős lakosságú Dominika betiltja az egyszer használatos műanyagok és hungarocellek forgalmazását.

A kormány határozata egy korábbi kezdeményezésre épül, amely a biológiailag nem lebomló ételhordók importjára vetett ki tilalmat, hogy megakadályozza az éttermek és üzletek számára azok terjesztését.

Dominika a természet szigeteként hirdeti magát, így kötelességünk mindent megtenni, hogy kiérdemeljük ezt a címet

– írta közleményében Roosevelt Skerrit, az ország miniszterelnöke.

Korábban más nemzetek is bejelentették, hogy betiltanak bizonyos műanyagtermékeket – így például a szatyrokat -, de Dominika jóval nagyobb célt tűzött ki maga elé.

Néhány éven belül a Dominikai Közösség szeretne a világ első éghajlat-álló országa lenni.

Thinkstock

A kormány azt reméli, hogy a fenntarthatóság mellett szóló irányelveik ellenállóbbá teszik a szigetet a hurrikánokkal szemben, amik alaposan megtépázták az infrastruktúrát 2017-ben.

Egyedülálló lehetőségünk van arra, hogy példát állítsunk a világ elé, egy példát arra, hogyan áll fel a katasztrófából egy nemzet és hogyan lehet egy teljes ország éghajlat-álló a jövőben

– mondta Skerrit egy sajtótájékoztatón még tavaly.

Thinkstock
Focipálya méretű takarítóhajóval tisztítanák meg az óceánokat a műanyaghulladékoktól
Egy svájci felfedező-kalandor szerdán mutatta be a közönségnek a világon egyedülállónak számító Manta nevű hajó makettjét.

Az érem másik oldala

Dominika nem csak a klímaváltozás elleni küzdelem miatt kerül a címlapok hasábjaira. A sziget meleg vízű partszakasza ad otthont a nyári időszakban a legnépesebb óriás ámbráscet populációnak, ezért is próbálják a tengeri emlősökre veszélyt jelentő műanyagszennyezést visszaszorítani.

Shane Gero, a National Geographic felfedezője 15 évig dolgozott Dominikán, hogy az ábrásceteket tanulmányozza. Mint fogalmazott, a tenger itt még mindig érintetlennek tűnik, ugyanakkor gyakori, hogy műanyaghullám úszik a felszínén.

Ezek az állatok kíváncsiak, főként a borjak. Emiatt előfordul, hogy a hungarocellből készült ételhordókkal játszanak.

– mondta a szakértő.

Europress/AFP/Biosphoto/Fabrice Guerin

Az óriás ámbráscetek akár 70 évig is élhetnek, de az elmúlt években a borjak közül egyre több pusztult el váratlanul korán.

Gero arról beszélt, egyelőre tisztázatlan, mi okozza az állatok halálát, de a tudósok tisztában vannak vele, hogy a vadvilág és a műanyag nem illik össze. Az utóbbi időszakban Thaiföld és Spanyolország partjaira is olyan bálnákat sodort partra a víz, amelyek gyomrában több száz kilogramm műanyagot találtak.

Egy 2015-ös tanulmány szerint évente nyolcmillió tonna műanyag ömlik az óceánokba világszerte. Dominika viszont reméli, hogy menedéket adhat az óceánok egyik legfenségesebb állatainak.

A Dominikai Közösség egyébként nem összekeverendő a Dominikai Köztársasággal, amely a múlt hónapban irgalmatlan szeméthalommal küzdött a tengerpartjain.

Szeméthullámok verdesik a Dominikai Köztársaság partjait
A turisztikai ügynökségek a gyönyörű strandjaival reklámozzák a Dominikai Köztársaságot, de a legtöbben most nem kérnének ebből.

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.