A Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomás egy 1981 óta működő madárvárta a Dél-Dunántúlon, a Baranya megye legnagyobb kiterjedésű állóvízrendszerét alkotó, 230 hektáros összterületű sumonyi halastavak mellett. A kutató állomást a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület megalakulása után néhány évvel szervezték meg az egyesület Baranya Megyei Helyi Csoportjának tagjai, egyik egyik fontos feladatuknak tekintve a madárgyűrűzést.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="1687" width="2531" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A gyűrűzések során jegyzőkönyvben rögzítik a madarak jellemző adatait, melyek később az MME Madárgyűrűzési Központjának számítógépes archívumába kerülnek. A függönyhálós befogások elsősorban az énekesmadarak vonulásával kapcsolatban szolgáltatnak adatokat, míg a nagyobb testű fajok állományváltozásainak nyomon követéséhez a halastavakon naponta elvégzett távcsöves madárszámlálások nyújtanak segítséget.
A szakemberek októberben kapták a hírt egy Sumonyban jelölt csilpcsalpfüzike csehországi megkerüléséről. A madarat 2017. március 26-án gyűrűzték meg, és 2018. október 13-án fogták be ismét a csehországi Provodov-Sonovban, Sumonytól 508 km távolságra, írta a bama.hu.
A Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomáson 1981 óta 5315 csilpcsalpfüzikére tettünk jelölőgyűrűt. Ezek közül mindössze három példány került meg külföldön. Kettőt korábban Horvátországban, közvetlenül a magyar határ mellett fogtak be. A csehországi adat jól illeszkedik a füzikék vonulásáról alkotott eddigi képbe, s egyben a legnagyobb távolságban történt visszafogást is jelenti a Sumonyban jelölt füzikék tekintetében
– írták a madármegfigyelők.
Amit a csilpcsalpfüzikéről tudni érdemes
Kis termetű, tömzsi testalkatú madárfaj, melynek testhossza 10-12 centiméter, szárnyfesztávolsága 15-21 centiméter. A hímek testsúlya 7-8 gramm, míg a nőstények 6-7 grammot nyomnak.
Magyarországon rendszeres fészkelő, gyakori fajnak számít. Költöző madár, mely az énekesmadarak közt az elsők között van, amelyek visszatérnek telelőterületeikről és az utolsók között található, akik ősszel elhagyják költőterületeiket.
Hazánkban védett, eszmei értéke 25 000 Ft. Nagy elterjedési területének és nagy egyedszámának köszönhetően a csilpcsalpfüzike állományát nem veszélyezteti a kihalás veszélye. (Wikipédia)
Kiemelt kép: Wikimedia Commons/Hans Hillewaert
.