Mozaik
Szattahip, 2017. július 26.
Thaiföldi iskolások tengeri teknõsöket engednek szabadon a Szattahip haditengerészeti támaszponton mûködõ teknõsrezervátumban, a Csonburi tartománybeli Szattahipnél 2017. július 26-án. Az akció során 1066, veszélyezetett fajokba tartozó egyedet, fõként levesteknõst (Chelonia mydas) és cserepesteknõst (Eretmochelys imbricata) engedtek a Thai-öböl vizébe. (MTI/EPA/Rungrodzs Jongrit)

Mikroműanyagokat találtak tengeri teknősök gyomrában

Sokszínű Vidék
Sokszínű Vidék

2018. 12. 08. 16:43

A vizsgált 102 állatban több mint 800 szintetikus részecskét találtak.
Korábban a témában:

A tengeri teknősök minden fajában találtak mikroműanyagot a kutatók, akik két óceán és egy tenger mind a hét faját, több mint száz egyedet vizsgáltak meg – írta a Phys.org.

A Global Change Biology című szaklapban megjelent tanulmány készítői az Atlanti- és a Csendes-óceánból, valamint a Földközi-tengerből kifogott minden egyes egyed gyomrában kimutattak mikroműanyag szemcséket. A leggyakoribb a mikroszál volt, ami származhat ruhából, gumiabroncsból, cigarettafilterből vagy hajózási, halászati eszközökből: kötélből, hálóból.

Nem tudjuk még, hogyan hatnak a teknősökre a műanyagrészecskék. Kis méretük miatt úgy haladnak át a tápcsatornán, hogy nem tömítik el, mint a nagyobb darabok. További kutatásoknak kell kideríteniük, hogy befolyásolják a vízi élőlények szervezetét az apró szemcsék

– mondta Emily Duncan, az Exeteri Egyetem ökológusa, aki a plymouthi tengerbiológiai laboratóriummal és a Greenpeace kutatólaboratóriumával dolgozott együtt a tanulmányon.

A mikroszemcsék szennyezettek lehetnek, baktériumokat, vírusokat hordozhatnak a felszínükön, de az is lehet, hogy sejtszinten ártanak az állatoknak

– tette hozzá.

A vizsgált 102 teknősben több mint 800 szintetikus részecskét találtak, azonban csak a tápcsatornájuk egy részét kutatták át, becsléseik alapján akár ennek húszszorosa is lehet az összes mikroszemcse száma. A kutatók szerint a lenyelt műanyagok valószínűleg a szennyezett tengervízből és az üledékből, a megevett állatokból és növényekből jutottak a teknősök szervezetébe.

2018. április 13.
A Londoni Állattani Társaság által 2018. április 13-án közreadott dátummegjelölés nélküli kép az ausztráliai Mary folyó medencéjének oxigénben gazdag vizeiben élõ zöld hajú teknõsrõl. A Mary folyói teknõs, amelynek  hátát és fejét rendszerint benövi az alga, felkerült az evolúciós szempontból sajátos és globálisan veszélyeztetett hüllõk 30-as listájára. (MTI/EPA/Londoni Állattani Társaság/Chris Van Wyk)
Veszélyeztett faj lett a zöld hajú teknős
Hátát és fejét rendszerint benövi az alga.

A vizsgált állatok vagy a partokra vetődve pusztultak el, vagy halászok hálóiba keveredtek. Három helyen gyűjtötték őket össze: az atlanti példányokat Észak-Karolinában, a csendes-óceániakat az ausztráliai Queenslandben, a földközi-tengerieket Ciprus északi részén, írta az MTI.

Kiemelt kép: MTI/EPA/Rungrodzs Jongrit

2030-ra megvédi a Föld 30 százalékát egy svájci milliárdos
Hansjörg Wyss egymillió dollárt adományoz a bolygó megmentésére.
vissza a címlapra

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.