Hazánk legnagyobb ragadozómadarát, a rétisast leginkább nyílt területeken, vizes élőhelyek környékén, halastavak közelében láthatjuk. Ennek oka, hogy táplálékának nagy részét víziszárnyasok és halak teszik ki, írja Völgyi Sándor természetvédelmi őr a Duna-Dráva Nemzeti Park Facebook-oldalán.
Mint fogalmaznak, fészkelésre viszont szívesen választja a zárt erdőket, ahol talál olyan fákat, melyek elbírják az évek során tekintélyes méreteket elérő fészkét, és biztosítják a megfelelő zavartalanságot a közel fél éven keresztül tartó költési időszakban.
Mivel a mintegy 300 páros országos költőállomány jelentős része a Dél-Dunántúlon fészkel, és csak a baranyai populáció közel 50 párt számlál, Igazgatóságunk természetvédelmi őr kollégái nagy hangsúlyt fektetnek a fészkelőpárok nyomon követésére, a velük kapcsolatos védelmi munkákra, lehetőség szerint az új revírek, fészkek felkutatására
– tették hozzá.
A Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet a sasok szempontjából eddig fehér folt volt
A hegység ezen részét nem használták költésre a madarak. Mintegy három éve, a megfigyelések alapján kezdett körvonalazódni egy új revír megléte a hegység belső területein, azonban a fészek helyét többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült fellelni. Ez az ősz hozott meglepetést ezen a téren.
A területen dolgozó kutatók bukkantak rá a fészekre, amely így jutott kollégáink tudomására. A fészekkel kapcsolatos védelmi munka (egyeztetés a gazdálkodóval, nyomonkövetés, stb.) most már elindulhat, hogy a Nyugat-Mecsek újdonsült rétisas-párja minél hosszabb időn keresztül nevelhesse fel sikeresen fiókáit a hegység erdejében
– fogalmaztak.
