A csepeli magasröptű hófehér keringő a szigetnek abban korszakában született, amikor még egész más volt a táj, hírük sem volt a paneleknek, a helyükön is családi házak álltak.
A fajta sikeréről író Magyar Mezőgazdaság megemlíti: Csepel, amely 1951-ig önálló nagyközség volt, mindig is fontos állattartó helynek számított. A két Duna-ágnak köszönhetően változatos élőhelyek alakultak itt ki. Árpád vezér főlovásza volt Sepel, a névadó, és hajdan hatalmas ménesek legeltek itt. Az 1800-as években pedig egyre nagyobb lett a községben a kisállattartók tábora.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Az iparosítás során a németül jól beszélő középvezetői réteg is szervesen bekapcsolódott a galambászatba, budai kék keringőt, magasröptű pesti kék keringőt és zuglói tollas lábú pajzsos keringőt tartottak, majd megszületett a csepeli magasröptű hófehér keringő, mely többek között Németországban és Hollandiában is elterjedt.
Kiemelt képünk illusztráció – Fotó: Pixabay