Kicsoda a Mikulás és ki a Télapó?

Az elmúlt évtizedekben a különböző kultúrák hagyományai összemosódtak.
Kapcsolódó cikkek

December 6-án Miklós napján érkezik, a jó gyerekeknek ajándékot, a rosszaknak virgácsot rak a szépen kipucolt csizmákba a Mikulás.

Az elmúlt évtizedekben a különböző kultúrák hagyományai összemosódtak, így tévesen Télapónak hívják sokan a Mikulást, s a szerepeik is keveredtek az elmúlt esztendőkben. De vajon kicsoda Mikulás? És ki Télapó? Ennek jártunk most utána.

Szent Miklós a gyermekek és diákok védőszentje, őt tartják a később, népi vallásosság hatására kialakult ajándékosztó püspök előképének és mintájának. A középkorban szerepjátékokkal emlékeztek meg Szent Miklós tetteiről. Kezdetben a különféle játékokban a kolostori iskolák legifjabb diákja alakította Miklóst. Később ezt a szerepet a felnőttek vették át

– írja a Wikipédia.

Az ablakba kitett csizmákba ajándékot helyező titokzatos Mikulásjárás körülbelül egy évszázadra tekint vissza. A legenda szerint Szent Miklós myrai püspök segített a szegényeken, de nem fedve fel kilétét, ezt titokban, az éj leple alatt tette. Egy alkalommal egy szegény ember 3 lányán segített oly módon, hogy az ablakon át adott erszényben pénzt nekik, hogy férjhez mehessenek. Emiatt az adakozás miatt nevezték el Ajándékozó Apónak.

Szent Miklós püspök szobra – Fotó: Wikipedia.com

Szent Miklós fenti legendája és a szent december 6-iki egyházi ünnepek kapcsán terjedt el a 19. században a szokás a városokban, hogy a Mikulás az ablakokba helyezett kitisztított cipőkbe teszi ajándékát: szaloncukrot vagy kisebb édességekből és déligyümölcsökből álló piros csomagot.

A piros ruhás, nagy fehér szakállú Mikulás kísérői a fekete krampuszok, akiktől a rossz gyerekek méltán félnek, hiszen hozzájuk köthető a virgács, amivel régen bizony oda is suhintottak a rosszaknak.

Az 1950-es években kezdett el begyűrűzni és elterjedni a Télapó elnevezés, ami tulajdonképpen azért lehetséges, mert az információáramlásnak köszönhetően összemosódtak a különböző kultúrák hagyományai.

Gyerekszívek megdobogtatója az országjáró finn Mikulás
Joulopukki tizenöt éve minden esztendőben ellátogat hazánkba.

Télapó (Santa Claus) a nyugati keresztény világ karácsonyi ajándékosztó figurája. Különösen az angolszász világban népszerű, Amerikában, Angliában,  de ezeken túl más, főleg protestáns országokban is, így Németországban, Hollandiában, Skandináviában, továbbá Észtországban és Lettországban is.

Az összekeveredés fő oka, hogy Télapó kinézetre hasonló a magyar Mikuláshoz, hisz ő is egy piros ruhába öltözött idős, fehér szakállas alak, és hasonlóképpen a mi Mikulásunkhoz, Szent Miklós püspök legendájához kapcsolható.

Fotó: Wikipedia

A különbség az, hogy míg a Mikulás december 6-án jár, addig Télapó az angolszász országokban karácsonykor hozza az ajándékot. Ő az, aki a kéményen keresztül érkezik a lakásba, szánját rénszarvasok húzzák, és az Északi-sarkon lakik.

Ma már nálunk is elterjedt szokás, hogy a gyerekek levelet küldenek a Télapónak, a kiscsizmák mellé sütit és tejet raknak, hogy kedveskedjenek az ajándékot hozónak. Minden gyerek ismeri Rudolfot, a legkedvesebb rénszarvast is a kilenc közül, akinek a többivel ellentétben piros az orra.

Mézeskalácsból készült a Mikulás szánja
A nyugdíjas óvónő alkotás közben visszatér a mesevilágba, így alkotva kézműves ritkaságait.

Mikulás és Télapó hozzátartoznak a decemberhez, kapcsolódnak hagyományainkhoz és megajándékozzák az egész évben jól viselkedő gyermekeket, örömöt okozva nekik. Hogy kihez melyikük érkezik, az a családoktól, a saját szokásaiktól függ. A lényeg a szeretet és a boldogság, amit ezek a piros ruhás, nagy szakállú apók magukkal hoznak.

Kiemelt kép: Pixabay

Ötletes és csodaszép adventi koszorúk és kopogtatók egy csokorban
Készíthetjük ezeket a hagyományos színekben, a természetesség jegyében, választék ugyanis van bőven.