150 év elteltével a prémjéért a kipusztuláig vadászott hódok ismét megjelentek Magyarországon, többek között az Ipoly Nógrád megyei szakaszán is elszaporodtak. Az új jövevények több helyen feltűnnek, és jól látható nyomokat hagynak a hazai folyók parjain lévő fák törzsein.
Az eurázsiai hódot (Castor fiber) 1920-ban már megpróbálták visszatelepíteni a magyar folyópartokra , de akkor kudarcot vallottak. Végül a WWF 1996 és 2008 között végzett telepítései eredményre vezetttek. A magyar hód azóta él és virul, rendszeresen monitorozták az állományt, és annak ellenére, hogy a Dunán és a Tiszán több komolyabb árvíz is levonult azóta, úgy tűnik, tartósan meg is telepedett nálunk. Miközben a hód védett állat, egy-egy példánya 50 ezer forintos eszmei értéket képvisel, szaporodó állománya egyre komolyabb árvízvédelmi problémákat okoz. Ezért is rendezték meg 2019. december 9-én a Magyar Természettudományi Múzeumban az első országos hódkonferenciát – írja a Qubit.
Az emberen kívül a hódoknak természetes ellenségük nem él Magyarországon, így, mivel védettek, gyakorlatilag korlátlanul szaporodhatnak. Mivel nem bántják, az embertől sem nagyon fél. Az állatot az Európai Unió is védi, és védett állatként a ritkítását vagy kilövését is szigorú szabályok korlátozzák.
A WWF és az európai állat-visszatelepítés egyik nagy sikertörténete így vált egyre komolyabb teherré
Másrészt a probléma az, hogy a hódok eredeti élőhelyei átalakultak, az egykori ártéri erdők helyét nyaralók, vízügyi védművek vagy erdőgazdaságok vették át. A konferencián beszámoltak egy olyan hódcsaládról is, amely szennyvízkifolyóban telepedett meg, és ezzel tönkre is tette a szennyvízüzemi berendezést, és a visszatorlódó víz helyett aztán szennyvíz öntötte el az érintett folyószakaszt.
A hódok komoly károkat is okoznak, mert:
- elmocsarasíthatják a környezetüket.
- elmajszolják a füzeseket, a nagyobb fák kérgét megeszik, így azok lábon elhalnak, a kisebbeket meg menedéknek döntik ki.
- A mocsaras területeken az őshonos flóra és fauna már nem él meg, a nyír visszatelepítése viszont nehéz és költséges.
A hódok azonban hasznosak is, mert:
- hozzájárulnak az élőhelyek sokszínűségéhez, ha gátat építenek (ez az eurázsiai hódnál nem olyan elterjedt, mint kanadai rokonainál), azzal pedig csökkenthetik a helyi vízhiányt.
- színesítik az élőhelyeket.
- végül is egy őshonos faj visszatéréséről van szó.
A megoldás az lenne, ha egy évre felfüggesztenék a hód védett státuszát, és engedélyeznék, hogy a vadász hasznosítsa is a zsákmányát – enélkül aligha járna ki bárki is hódot lőni. Ez valószínűleg megoldaná a túlszaporodás kérdését, egy újabb monitoring után pedig fel lehetne mérni, hogy ennek milyen hatása volt a populációra. Ahogy fogalmazott: „ezek nagyra nőtt patkányok”, ha pedig a szaporaságukat is figyelembe vesszük, a mostani, enyhén aggasztó hódhelyzet a jövőben csak rosszabb lesz, ha az állam nem könnyíti meg a ritkításukat
– közölte a konferencián Haraszthy László ökológus.
A probléma elhárítására Ausztriában például már hódmenedzsereket alkalmaznak. A populáció monitorozása mellett ezeknek a szakembereknek az a dolguk, hogy ha szükséges, csapdákkal vagy irtás elrendelésével próbálják visszaállítani a kívánt egyedszámot.
Címlapfotó: Pixabay
