A vadonban már kihalt gazellák születtek a Fővárosi Állatkertben

A gorilláknál és az orangutánoknál is ritkább, fenyegetettebb állatok szaporodtak nemrégiben a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A mhorr gazellákról van szó, amelyek utolsó vadon élő példányai évtizedekkel ezelőtt eltűntek, így lényegében az állatkerteknek köszönhető, hogy ezek az állatok egyáltalán még léteznek.

A két legifjabb budapesti mhorr gazella, két – különböző anyától született – gida november 1-én, illetve 3-án látta meg a napvilágot. Most még mindkét jövevény a Szavannaház egy-egy elkülönített istállójában, szülőszobájában tartózkodik, természetesen mindegyikük anyjával együtt. A jövő héten viszont a tervek szerint összeengedjük őket a csapat többi tagjával. Az egyik szülőszobát és lakóit üvegablakon át a nagyközönség már most is láthatja

– írták.

A kicsikről azt már lehet tudni, hogy egy nőstény és egy hím van közöttük, ám nevet eddig még nem kaptak. Mindkét anyaállat 2017-ben érkezett Budapestre, egyikük Frankfurtból, a másik pedig a Madridi Állatkertből. Az apa viszont már több mint egy évtizede él náluk.

A mhorr gazellák eredeti élőhelyén, Északnyugat-Afrikában az utolsó vadon élő példányokat az 1960-as, ’70-es években figyelték meg, ám azóta egyet sem láttak, eltekintve azoktól az állatkerti születésű egyedektől, amelyeket az elmúlt öt évben engedtek szabadon Nyugat-Szaharában egy visszatelepítési program részeként. Éppen ezért állatkerti szaporításuknak igen nagy a természetvédelmi jelentősége.

Az 1980-as évek előtt meglehetősen ritkán tartottak ilyen gazellákat a világ állatkertjeiben, így az, hogy vadonbeli kipusztulásukkor még voltak egyedek, amelyekkel a mhorr gazella megmenthető volt, elsősorban a kiváló spanyol biológus és környezetvédő, José Antonio Valverde (1926–2003) érdeme, írták.

Valverde professzor a sivatagi élővilág, többek közt a szaharai antilopok és gazellák jeles kutatója volt, és sokat dolgozott az egykori Spanyol Szahara (a jelenlegi Nyugat-Szahara) területén. 1971-ben ő volt az egyik alapítója annak az andalúziai Almería közelében működő parknak (Parque de Rescate de la Fauna Sahariana), melyet a szaharai élővilág megmentése érdekében hoztak létre.

1971 és 1975 között összesen 11 mhorr gazellát, két hímet és kilenc nőstényt szállítottak Almeríába Spanyol Szaharából, ezek a mai állatkerti populáció alapítói, azaz minden ma élő mhorr gazella az ő leszármazottjuk. Az alapítók csekély száma genetikai szempontból nem épp ideális, ráadásul ezek sem vadon befogott példányok voltak, hanem a spanyol fennhatóságú területen itt-ott tartott állatok, amelyek egyes visszaemlékezések szerint egy még kisebb, csupán néhány egyedből álló, 1958-ban befogott induló állományra vezethetők vissza. De hát az 1970-es évek elején már csak ezek a példányok álltak rendelkezésre.

A populáció tervszerű szaporítása tehát Valverde professzor kezdeményezésére, Almeríában indult meg. A program nemzetközivé válása azonban csak a Spanyolországban 1975 után lezajló politikai változások, a diktatúrából az alkotmányos monarchiába való átmenet eredményeként vált lehetségessé. Ezt követően több európai és amerikai állatkert is csatlakozott a kezdeményezéshez. A Müncheni Állatkertbe például 1982-ben érkeztek az első állatok Almeríából. Időközben az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA), illetve az Észak-amerikai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (AZA) is életre hívta a maga mhorr gazellákra irányuló tenyészprogramját. (Az ilyen programokat Európában EEP, Amerikában SSP néven ismerik.) Bő tíz évvel ezelőtt már kilenc európai, tizenegy észak-amerikai és egy dél-afrikai állatkert foglalkozott a mhorr gazellák szaporításával, napjainkra pedig a részt vevő intézmények száma tovább növekedett. Jelenleg egyedül az EAZA tagjai közül mintegy két tucat állatkert vesz részt a programban, ezek közé tartozik a Fővárosi Állatkert is.

Budapesten 2007 vége óta foglalkoznak ezekkel a patásokkal, az akkor érkezett két nőstény mellé 2008 májusában egy hímet is kaptak, így tehát 2008 óta van szaporításra alkalmas állomány. Az első gida a következő évben, 2009. április 6-án született meg, és azóta számos alkalommal sikerült szaporítani a mhorr gazellákat. A fiatalok nagy részénél azonban cumisüveges táplálással kellett besegíteniük a gondozóknak. A mostani két gida esetében ilyen beavatkozásra nem volt szükség, az anyaállatok minden nehézség nélkül, rendesen gondozzák és táplálják az utódokat. A Budapesten korábban született állatok felnövekedésük után más, ugyancsak az európai tenyészprogramban részt vevő állatkertekbe, többek között Franciaországba, Olaszországba, Spanyolországba és Ausztriába kerültek.

Az állatkertben – a most született gidákkal együtt – összesen hét mhorr gazella él. A két gida, a két anya és az apaállat mellett további két felnőtt nőstény is van, akik közül az egyik történetesen a legidősebb a világ összes mhorr gazellája közül.

Az Evita nevű állat ugyanis 2001. április 27-én született a Berlini Állatparkban, vagyis most tavasszal lesz 19 éves. Jelenleg nincs olyan mhorr gazella a világon, aki idősebb lenne nála, sőt, a valaha élt legidősebb ilyen gazella – egy Separada nevű nőstény – is 19 éves és négy hónapos korában pusztult el, vagyis Evita az abszolút rekordtól sincs már nagyon messze. A vadon élő példányok – amikor még léteztek – 10-12 évnél tovább nemigen éltek.

Kiemelt kép: MTI/Kovács Attila