Szülessünk bármelyik neműnek, életünk első asszonya és nagy találkozása édesanyánk, aki világra hozva meghatározza létünk kezdetét és sorsunk alakulását. Ő az egyetlen, aki mindig és feltétel nélkül szeret, aki számára mindig a gyerekei a legfontosabbak, akárhány évesek legyenek is.
Mama, kérlek, meséld el nekem…
1925 óta a legszebb tavaszi hónap, a virágos május első vasárnapja az édesanyák ünnepe, az anyák napja. Akkor, amikor visszatérnek hazánkba a hűség dalos hangú jelképei, a fecskék, testben vagy lélekben minden szerető gyermek visszatér a szülői házba, hogy köszöntse a legdrágább családtagot, az édesanyát. E párhuzamból adódóan kapcsolódik egymáshoz a természet szépsége, valamint a családok ünnepe.
Az édesanya – aki a szíve alatt ringatott egy kis életet, gyermekét vagy gyermekeit – tudja igazán: nincsen nagyobb öröm a gyermeknél, nincsen igazibb boldogság az anyaságnál. Ő tartja össze a családot, jelenléte, gondoskodása életünk része. Ő az, aki a legjobban aggódik értünk, aki őszintén örül sikereinknek, akihez mindig visszatérhetünk, és aki mindent megbocsát.
Korok és rendszerek válthatják egymást, de egyben változatlan marad a társadalom: az emberiség legalapvetőbb, legkisebb, de egyúttal legfontosabb egysége a család, annak összetartó ereje, gondviselője pedig az édesanya.
Legyünk járni tanuló kisdedek, vagy őszülő halántékú felnőttek, igazán boldogok csak addig lehetünk, amíg mellettünk van az édesanyánk. Ezért is fontos az esztendő legszebb ünnepén, anyák napján megállnunk egy kicsit, és tudatosítani magunkban azt, hogy szeretve vagyunk és ami ugyanilyen fontos: tudunk mi is így szeretni.
Isten éltesse anyák napján az édesanyákat!
Dsida Jenő: Hálaadás
Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat.
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel,
Értem éjjel-nappal dolgozni nem restell.
Áldott teste, lelke csak érettem fárad,
Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este
imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve.
Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban
itt e földön senki sem szerethet jobban! –
Köszönöm a szemét, melyből jóság árad,
Istenem köszönöm az édesanyámat!
Te tudod, Istenem – milyen sok az árva,
Aki oltalmadat, vigaszodat várja.
Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk,
Hiszen szegényeknek nincsen édesanyjuk!
Vigasztald meg őket áldó kegyelmeddel,
Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el!
Áldd meg édesanyám járását-kelését,
Áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését!
Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad,
Áldd meg két kezeddel az édesanyámat!
Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat:
Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!
Kiemelt kép: MTI/Bruzák Noémi
