A létesítményben – az országban elsőként – sikerült élő szarvasmarhából petesejtleszívással, laboratóriumi körülmények között végrehajtott termékenyítéssel „lombikborjakat” létrehozni. A három murraygrey borjú augusztusban született a Lajoskomáromi Tejtermelő Kft. tehenészeti telepén, olvasható az egyetem közleményében.
A mesterséges termékenyítés és a mesterséges megtermékenyítés nem azonos eljárást takarnak. Míg előbbi esetben a nőstény testébe művi úton bejuttatott hímivarsejtek természetes folyamatok révén találkoznak és olvadnak össze a petesejttel, addig az utóbbi eljárás minden apró mozzanata szigorúan ellenőrzött laboratóriumi körülmények között zajlik.
Ilyenkor a szakemberek in vitro fertilizációval, azaz a teljes folyamathoz optimális környezetet biztosító üvegcsében segítik elő a nagy találkozást, az így létrejött életképes embriót pedig ezt követően ültetik be a petesejtet adó nőstény testébe
– írják.
A szarvasmarha szaporításában alkalmazott korszerű biotechnikai és biotechnológiai módszerek napjainkban kulcsfontosságú szerepet játszanak a tej- és húshasznú állományok genetikai előrehaladásának fejlesztésében, továbbá a kimagasló genetikai értékű donoregyedektől nyerhető ivadékszám növelésében.
A három murraygrey borjú az első in vitro embrióelőállítási programból származik. Zubor Tibor, az Embrió-átültető Központ szakmai irányítója 2019 novemberében 22 petesejtet szívott le az egyetem egyik korábbi embrióprogramjából származó, murraygrey fajtájú tehenéből
– olvasható a közleményben.
A hat beültetett embrióból három született meg, akiket Campus Cili, Campus Csongor és Campus Csanád névre kereszteltek a szakemberek.
Így az Embrió-átültető Központ és a Kutatócsoport munkatársainak az országban elsőként sikerült élő szarvasmarhából petesejtleszívással, laboratóriumi körülmények között végrehajtott termékenyítéssel lombikborjakat előállítani.
Kiemelt kép: Szent István Egyetem Kaposvári Campus
