MTI/EPA/EFE/Joedson Alves
Mozaik

Drámai mértékben pusztulnak a trópusi őserdők

A legjelentősebb pusztítást, 18,3 millió hektárral az Amazonas-őserdő szenvedte el 2004 és 2018 között.

Ausztria területének ötszörösével megegyező térségben, vagyis 43 millió hektáron pusztult el trópusi őserdő 2004 és 2018 között – derül ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) legfrissebb erdőirtási világjelentéséből, írta az MTI.

A pusztítás nagy része a dokumentum szerint az iparosított mezőgazdaság számlájára írható, amely újabb és újabb legelő- és termőföldek feltárását igényli. Ezt súlyosbítják az infrastruktúra és bányászati projektek területi igényei.

A WWF ezért környezettudatos változást sürget az erdőgazdálkodásban és az élelmiszertermesztésben, hogy a problémát a gyökerénél lehessen kezelni. A jelentés szerint a fogyasztók nagy szerepet játszanak az őserdők pusztulásában, ugyanis az így felszabadított területet gyakran takarmányozásra termesztett szója, vagy kakaó ültetvényekhez, illetve legelőként használják.

Az őserdők az ember és a természet egészségbiztosítása. Szén-dioxidot raktároznak, fontos életteret biztosítanak és járványok elleni védgátként szolgálnak. Meg kell állítanunk az erdőirtást, mert különben véget ér az élet, ahogy azt mi ismerjük

– jelentette ki Georg Scattolin, az ausztriai WWF nemzetközi programjának vezetője.

A WWF-jelentés 2004 és 2018 között készült műholdas felvételeken alapul és 24 trópusi, illetve szubtrópusi válsággócot jelöl meg, ahol az erdőirtás jelentős méreteket öltött.

A legjelentősebb pusztítást, 18,3 millió hektárral az Amazonas-őserdő szenvedte el Brazília, Kolumbia, Peru, Bolívia, Venezuela és Guyana területén.

Ezt követi az Indonéziához, illetve Malajziához tartozó Borneó szigete 5,8 millió hektár erdőirtással, valamint a Paraguayhoz és Argentínához tartozó Gran Chaco alföld 5,2 millió hektárral. További érintett térségek között szerepelt Szumátra és Madagaszkár.

Jobban kell védenünk az őserdőket, különben a Covid-19 csak ízelítőt nyújt a jövendőbeli válságokhoz. A természet kizsákmányolásával ugyanis gyakran keletkeznek veszélyes érintkezési pontok, amelyek lehetővé teszik, hogy vírusok átterjedjenek állatokról az emberre

– figyelmeztetett Georg Scattolin.

A WWF-szakértő ezért egy átfogó természetvédelmi egyezmény kidolgozását követeli az ENSZ biodiverzitással foglalkozó 2021 májusi csúcstalálkozóján.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.