Az elmúlt 30 évben egyértelműen csökkent a fagyos napok száma, amikor a minimumhőmérséklet 0 Celsius-fok alá csökkent
– írta Kis Anna meteorológus a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően internetes oldalon a napokban.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A szakember a meteorológiai tél utolsó napján azt is kiemelte: a hideggel kapcsolatos hőmérsékleti indexek elemzése is alátámasztja, hogy az éghajlatváltozás nemcsak egyszerűen magasabb átlaghőmérsékletekkel jár, hanem a hőmérsékleti szélsőségek megváltozásával is.
Ugyanakkor a kifejezetten hidegnek tekinthető zord napok számában – amikor mínusz 10 fok alatti napi minimumhőmérsékletet regisztráltak – nem találtak egyértelmű csökkenést: egy-egy hidegebb napra vagy periódusra az elmúlt 10 évből is találni példát. Ilyen volt 2017 januárja, amikor országos átlagot tekintve hét egymást követő napon maradt mínusz 10 fok alatt a minimumhőmérséklet, de 2015 óta nem volt olyan december, amikor akár egyetlen zord nap is előfordult volna.
A téli napok – amikor a csúcshőmérséklet sem éri el a 0 fokot, azaz egész nap fagypont alatti a hőmérséklet – nagyobb változékonyságot mutatnak. Bár 2014 óta csak egyetlen olyan év volt, amikor ezek száma országos átlagban meghaladta volna a 15-öt. Ez a kivétel a 2017-es év, ami jó példa a változékonyságra – jegyezte meg a meteorológus, hozzátéve: az általánosan melegedő tendencia ellenére előfordulnak szélsőségesebb időszakok is
– írta a szakember.
A meteorológus azt is megemlítette, hogy az ezredforduló utáni években gyakoribbak lettek az enyhébb hőmérsékletű napok a téli időszakban.
Kis Anna írásában kitért arra is, hogy a hideg idő miként befolyásolja a mindennapokat: megnöveli a fűtési igényt, az energiafogyasztást, nehezíti a közlekedést. Azonban a mezőgazdaság szempontjából összetettebb a kérdés: fontos például, hogy az alacsony hőmérséklet havazással társul-e, mivel a hó szigetel is.
A hótakaró akkor nyújt csak igazán védelmet, ha összefüggő réteget alkot és nem párosul erős széllel, amely elhordaná. Az is fontos, hogy milyen hosszú ideig áll fenn a fagy, bizonyos növényfajoknál ugyanis csak 12-15 nap után okoz károsodást.
Ugyanakkor – mint a meteorológus kiemelte – előny is származik ezekből a hideg időszakokból: az általános felmelegedés miatt áttelelő és egyre nagyobb gondot okozó kórokozók, kártevők ilyenkor elpusztulnak. (MTI)
