Évszázadokkal ezelőtt a város sokkal nagyobb volt, és utak kötötték össze más településekkel. A földcsuszamlások, földrengések és az erózió azonban radikálisan lecsökkentette méreteit, és mára csupán a városmag maradt meg a hegycsúcs tetején. Ha a téli felhők alacsonyan ülnek, Civita úgy néz ki, mintha egy levegőben szálló vár volna. A tiszta napokon pedig a szikla, amin nyugszik, olyan, akár egy többrétegű torta.
Évmilliókkal ezelőtt leülepedett agyagrétegre telepedtek rá a későbbi kitörések vulkáni hamu és magmarétegei. Civita múltja és jelene valóságos álom egy geológus számára. Az ott lezajlott 1114-es nagy fölcsuszamlást például máig tanulmányozzák a szakértők.
Az elmúlt háromezer év során Civita gyakorlatilag annyira összezsugorodott, hogy csak egy tér és azt körülvevő néhány utca maradt meg belőle
– mondta el Luca Costantini, a város eróziójának megfigyelését és lelassítását célzó projekten dolgozó geológus.
Mint a közigazgatásilag Civitát is magában foglaló Bagnoregio 32 éves polgármestere, Luca Profili elmondta, mottójuk a rugalmasság, mivel Civitát az etruszkok alapították, aztán a római birodalom része lett, majd a középkorban is városként működött és így maradt fenn máig. Hozzátette, hogy a hely ma már nagyon sérülékeny, állapotát folyamatosan figyelik. A középkor után fennmaradt város 152 méterszer 91 méteres nagyságú területen fekszik. Főtere akkora, mint egy kosárpálya.
A földomlások miatt nehezen megközelíthető, gyalogút vezet fel a településig, amelyen legfeljebb golfautók tudnak feljutni.
A település lakossága évszaktól függően 10-14 fő között változik. A pandémia előtt sok turista kereste fel Rómából Firenzébe tartva. A látogatókat
Civita – a haldokló város
felirat igazította útba.
Roberto Pomi, a polgármester szóvivője elmondta, hogy Olaszország januárban pályázta meg a helyszín világörökséggé nyilvánítását, az UNESCO várhatóan jövő nyáron dönt az ügyben.