Ha tavasszal Japánra gondolunk, mindenkinek a cseresznyefa virágzás, a fehér és rózsaszín virágok tömege jut eszébe, amik a városokban és hegyek között szirmaikkal beborítják a földet.
A csak néhány napig tartó “csúcsvirágzást” Japánban több mint ezer éve tisztelik. A tömeg ünnepel, népszerű helyeken fotózkodnak, piknikeznek a fák alatt.
Ebben az évben a cseresznyevirág szezonja hirtelen és váratlanul robbant be, és jóval korábban jött el, mint az elmúlt 1200 évben bármikor. A tudósok aggódnak, és arra figyelmeztetnek, hogy ez egy nagyobb éghajlati válság tünete, írja a CNN.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="853" width="1280" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A globális hőmérséklet emelkedésével az utolsó tavaszi fagyok hamarabb bekövetkeznek, így a virágzásra is hamarabb kerül sor
– mondta Dr. Lewis Ziska a Columbia Egyetem Környezet-egészségügyi Tudományok munkatársa.
A virágzás csúcspontja minden évben máskorra esik, számos tényezőtől függően, beleértve az időjárást és a csapadékmennyiséget, de Kiotóban az adatok szerint a csúcsidőszak évszázadok óta április közepe körül mozgott. Az 1800-as évek folyamán április elejére kezdett tolódni. A dátum csak néhányszor esett március végére a rögzített adatok szerint. Az eddigi legkorábbi virágzás március 26-án volt.
A Sakura virágzás nagyon érzékeny a hőmérsékletre. A teljes virágzás mindig csak a hőmérséklet függvényében lehet előbb vagy később. Különösen az idei évszakok befolyásolták a virágzás dátumát. A tél nagyon hideg volt, de a tavasz gyors és szokatlanul meleg volt, így a rügyek kipattantak
– közölte Yasuyuki Aono, az Oszakai prefektúra egyetemének kutatója, aki az elmúlt évek cseresznyefa-virágzásainak idejét is elemezte.
Korai virágzás csak egy olyan világméretű jelenség jéghegyének a csúcsa, ami destabilizálhatja a természetes rendszereket és az országok gazdaságát
– hangsúlyozta Amos Tai, a Hong Kong-i Kínai Egyetem földrendszertani docense.
A fokozott urbanizációval a városok általában melegebbé válnak, mint a környező vidéki területek. A másik, erősebb ok azonban az éghajlatváltozás, ami az egész régióban és az egész világon emelkedő hőmérsékletet okozott. Ez pedig maradandó hatással lehet az egész ökoszisztémára, és számos faj fennmaradását veszélyeztetheti.
Minden változásra van reakció
A növények és a rovarok nagymértékben támaszkodnak egymásra. Például a növények érzékelik a körülöttük lévő hőmérsékletet, és ha elég meleg van, virágozni kezdenek, a leveleik megjelennek. Hasonlóképpen, a rovarok és más állatok is az életciklusukban a hőmérséklettől függenek, vagyis a magasabb hő gyorsabb növekedést okozhat.
A növények, a rovarok és más élőlények kapcsolata sok év alatt – ezer-millió év alatt – alakult ki, de az elmúlt évszázadban az éghajlatváltozás zavarja ezeket a kapcsolatokat, lassan mindent tönkretesz. Különböző növények és rovarok különböző ütemben reagálhatnak a hőmérséklet emelkedésére, életciklusukat megzavarva. Míg valamikor tavasszal egyszerre növekedtek, most elcsúsztak az életciklusok. A rovarok nem találnak elegendő táplálékot a növényekből, és a növényeknek nincs elegendő beporzójuk szaporodni
– mondta Tai.
Az elmúlt évtizedben néhány növény- és állatpopuláció már elkezdett vándorolni, hogy elkerülje az éghajlatváltozás hatásait – derül ki a Biológiai Természetvédelem 2009-es tanulmányából. De az ökoszisztémák számára egyre nehezebb alkalmazkodni, és az éghajlatváltozás egyre kiszámíthatatlanabbá teszi az időjárást. A váratlan és szélsőséges időjárás, ami a korai virágzást előidézte, azt jelenti, hogy továbbra is óriási a változékonyság évről évre.
Az ökoszisztémák nem szokták meg az efféle nagy ingadozásokat, ez sok stresszt okoz számukra. Csökkenhet a termelékenység, és az ökoszisztémák akár össze is omolhatnak a jövőben
– említette a szakember.
Nem korlátozódik a cseresznyevirágokra
Az idei dátumváltozás nem csak Japánra korlátozódik; a Washingtont díszítő cseresznyevirág szintén korán virágzott. A Nemzeti Park Szolgálat szerint a washingtoni cseresznyevirág virágzásának csúcsideje közel egy héttel korábban történt.
Az éghajlatváltozás hatásai sem csak a cseresznyevirágokra korlátozódnak.
A cseresznyevirág vonzza a tekintetet, az emberek imádják őket megnézni, de sok más növény életciklusában is változás tapasztalható, és még erőteljesebben befolyásolhatja őket az éghajlatváltozás. Ugyanez a jelenség már számos más, gazdaségilag értékes növény esetében előfordul, ami nagy problémákat vet fel az élelmezésbiztonság és a gazdák megélhetése szempontjából
– közölte a docens.
Az élelmiszerellátást a világ egyik legkiszolgáltatottabb régiójában közvetlenül érinti az aszály, a terméshiány és a sáska raj. Más régiókban a gazdák kénytelenek lehetnek megváltoztatni a termesztett növénytípusokat. Néhány éghajlat túl meleg lesz ahhoz, ami most nő, míg más éghajlaton több áradás, több hó, több nedvesség lesz a levegőben, ami szintén korlátozza a termeszthetőséget.
Sokkal nehezebben lehet megjósolni, hogy mikor lesz jó, mikor rossz a termés. A mezőgazdaság most inkább szerencsejátékra hasonlít, mert az éghajlatváltozás véletlenszerűsíti az ökológiai rendszereinkben zajló eseményeket
– tette hozzá Tai.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
