Titokzatos madarak után kutatnak a hajósi bivalylegelőn

A rejtőzködő erdei szalonka leginkább a szürkületi, esti órákban aktív.
Kapcsolódó cikkek

A hajósi kaszálók és löszpartok Természetvédelmi Terület értékes láprétje olyan madárfajoknak is táplálkozó- és pihenőhelyet nyújt, amik kevésbé ismertek az emberek számára. Ilyen madárfaj az erdei szalonka is, írja a knp.hu.

A természetvédelmi terület a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatság területéhez tartozik, kitűnő tocsogós, lápi élőhelyet biztosít számos védett és fokozottan védett fajnak. A területet kevésbé ismert, titokzatos madárfajok is látogatják, mint például az erdei szalonka.

Kapcsolódó
Érzelemdús természetfilm madarakról és madármentőkről
"A madárnak nincs arca a fájdalom kifejezésére." (Fekete István)

2009 óta minden tavasszal és ősszel rendszeres felmérés és madárgyűrűzés módszerével vonuláskutatás folyik itt elsősorban erdei szalonka, és viselkedésében hasonló fajok, mint például a sárszalonka (Gallinago gallinago) és kis sárszalonka (Lymnocryptes minimus) állományát vizsgálva. A felmérés és gyűrűzéshez való befogás egy különleges, éjszakai módszernek köszönhetően tud megvalósulni, melyre viszont rá kell szánni az időt, hogy eredményes legyen.

A több mint tíz év kutatási időszaka alatt 73 példány erdei szalonkára, több tucat sárszalonkára és 9 példány szórványosan hazánkban átvonuló kis sárszalonkára került ornitológiai gyűrű. A kutatási program közben további fajok – réti pityer, fenyőrigó, fekete rigó, énekes rigó – egyedeit is megjelölték, bízva abban, hogy valahol visszafogva vagy esetlegesen megkerülve fontos információt szolgáltatnak majd a vonulási útvonalukról, területhasználatukról, területhűségükről.

Az erdei szalonka rejtőzködő faj, leginkább a szürkületi, esti órákban aktív. A 30-35 centiméter nagyságú madár barnás, sárgás foltos tollruhája kiváló rejtőszínt biztosít környezetében. Az erdei szalonka szeme igazán különleges, a feje tetejére és oldalára húzódott a fejlődése során. Ezáltal nagy a látómezeje: 360 fok. A szalonka tehát szó szerint úgy is tud nézni, hogy a tarkóján van a szeme, ezért nem könnyű meglepni a földön tartózkodó madarat.

Hazánkban többnyire csupán vonulási idejük alatt, tavasszal és ősszel tartózkodnak, de olykor költéssel is próbálkoznak. A láprétet éjszaka táplálkozás és vonulás alatt pihenés céljából keresik fel.

Kapcsolódó
Új fecskefajjal bővülhet a magyar madárfauna
Ezek a világ legtöbbet és leggyorsabban repülő madarai.