Mozaik

Rendkívül ritka madarakat gyűrűztek a Kiskunságban

Korábban a témában:

Hat székicsér fióka kapott színes jelölőgyűrűt a Felső-Kiskunságban 2019. június 21-én kora reggel, olvasható a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.

A madarak jelölésének célja, hogy pontosabb információt kaphassanak a szakemberek a madarak mozgásáról, vonulásáról, illetve a magyarországi fészektelepek kapcsolatáról.

Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park

Mint írják, a székicsér hazánkban rendkívül ritka, lokálisan előforduló madár, teljes költőállománya mindössze 40-50 fészkelő pár. Legnagyobb magyarországi költőterülete a Nagykunság, a második legjelentősebb élőhelyén, a Felső-Kiskunságban évente 4-8 pár fészkel változó sikerrel.

A székicsér Magyarországon alapvetően védelem-függő faj, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy kizárólag az aktív védelmi munkának (a fészkek körüli mezőgazdasági művelés korlátozásának) köszönhetően tud sikeresen költeni. Ennek oka, hogy míg eredetileg a legeltetett, kopár szikeseken költött, addig ma már leggyakrabban a hasonlóan kopár mezőgazdasági szántóterületeken. Tárcsázott ugarokon, pihentetett rizsföldeken, kapás kultúrákban, illetve kiritkult gabonatáblában fészkel, ahol számos veszélyeztető tényező fenyegeti őket.

A kiskunsági állomány évek óta kizárólag szántóföldi környezetben fészkel, ami nem védett területek esetében jelentős zavarással, sok esetben közvetlen veszélyeztetéssel jár, hiszen a költési időben végzett agrártevékenységek itt kevésbé szabályozottak.

Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park

Az idei évben felső-kiskunsági költőterületén három helyen is fészkelésbe kezdtek a madarak (összesen kilenc pár), ám csak az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések Magas Természeti Értékű Területek programjában szereplő területeken költő nyolc pár tudott sikeresen fiókát nevelni, ott is csak speciális körülmények szerencsés alakulásának köszönhetően.

A meggyűrűzött madarak piros, kiskunsági területkódot jelző műanyag gyűrűt is kaptak, amelynek köszönhetően a madarak későbbi megfigyelése során azok ismételt befogása nélkül is megállapítható lesz kiskunsági eredetük.

Az évek óta zajló védelmi munkához, az idei költések dokumentálásához, illetve a fiókák sikeres jelöléséhez négy nemzetipark-igazgatóság; a Hortobágyi, a Körös-Maros, a Duna-Ipoly és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság összehangolt munkája volt szükséges.

78 év után először láttak kékszemű galambocska fiókát
Mostanáig 18 élő példány élt bizonyítottan belőlük a Földön.

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.