Június második felében halpusztulás történt a Velencei-tó területén és az akkori, 4 tonnát meghaladó veszteség a halállomány mintegy 1,5 százalékát érintette. A tapasztalt sajnálatos, de nem egyedi jelenség kapcsán a károk és a negatív turisztikai következményeinek enyhítése céljából gyorsan kialakult egy hatékony helyi összefogás, majd megkezdődött a kormányzati intézkedések előkészítése a vízpótlás lehetőségeinek vizsgálatára, az ökológiai szempontok szerint is elfogadható tartós megoldás kidolgozására és megvalósítására, közölte vasárnap honlapján a Magyar Országos Horgász Szövetség
Mint írták, sajnos augusztus 13-án újabb, de jelenleg a júniusinál lényegesen kisebb intenzitású halpusztulás kezdődött a vízterületen. A jelenséget észlelve a MOHOSZ Velencei-tavi Kirendeltsége munkatársaival és a horgászszervezetek önkénteseivel ismét azonnal megkezdte az elhullott halak begyűjtését és azonosítását.
A haltetemek elszállítási, ártalmatlanítási eljárását és annak költségeit közfeladat-ellátása keretében a halgazdálkodásért felelős horgászszövetség biztosítja. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint a harmadfokú vízminőség-védelmi készültség esetleges újbóli elrendelése tárgyában hétfőn születhet döntés, ha azt a mért adatok indokolják.
A helyszíni tapasztalatok alapján az elpusztult és összegyűjtött halak zöme karika- és dévérkeszeg, valamint a termete okán látványosabb busa volt, de ponty, amur és süllő is volt az elhullott halak között. Az eddigi szakvélemények szerint az ismét lokális oxigénhiányban elpusztult halak begyűjtött mennyisége a második havária-jelenség eddigi három napja alatt mintegy 300 kg. Bizakodásra ad okot, hogy a meteorológiai előrejelzések alapján legkésőbb keddtől javulhat a helyzet, mert élénkülő légmozgás, lokális csapadék és jelentősebb lehűlés is várható.
A MOHOSZ jelezte, hogy a tó tartósan és tendenciózusan alacsony vízállása és az elmúlt évtizedekben gyarapodó lágyiszapréteg mennyisége a közeljövőben egy tartós vízpótlási beavatkozás kidolgozását és kivitelezését, párhuzamosan egy átgondolt nádművelés beindítását igényli.
A vízellátás megoldása, annak biztonsága – a halgazdálkodáson, a halállományon messze túlmutatva – a térségi turizmus, az itt élők életminősége érdekében is kiemelten fontos kormányzati feladat. A tárgyban az első kormányzati intézkedések már meg is történtek, s első körben a horgászszövetség is bevonásra került a tó jövőjének tervezése tárgyában. Ide tartozik, hogy az elmúlt hetekben megvizsgálásra került tó felett, annak vízgyűjtőjén elhelyezkedő a Pátkai- és Zámolyi-víztározók vízminősége, vízmennyisége is
– fogalmaztak.
Mint írták, a két tározó vízszintje szintén kritikusan alacsony. Eloszlatva a kételyeket és cáfolva a szándékos hírtorzításokat azt is látni kell, hogy a két víz minősége jelenleg jelentősen rosszabb, mint a Velencei-tóé, s a teljes vízkészlet átengedése – azon túl, hogy esetleg berobbantaná a velencei algaképződést – csak pár cm-t és így csak pár napi párolgási vízveszteség-pótlást jelentene, a helyi élővilág pusztulása mellett.
Megjegyezték, hogy erre már volt korábban gyakorlati példa is. Mivel a MOHOSZ mindhárom érintett állami tulajdonú vízterület halgazdálkodási haszonbérlője, így számára nem kérdés, hogy a Velencei-tavi problémák megoldása, kárenyhítése az első számú prioritás. Ennek érdekében, ha a vízminőség azt engedi, szeptember végén a Zámolyi-víztározó lehalászásra, majd leengedésre kerül. A MOHOSZ felhívja arra is a figyelmet, hogy a vízgyűjtő további, felső elemeinek és területeinek vízhasználatát, vízminőség-befolyásolási hatását is célszerű megvizsgálni a komplex szakértői megoldás, a hasznosítással arányos kockázatcsökkentés érdekében.
