Mozaik

Nyolcvankettőre nőtt a hungarikumok száma

Az eddigi 79 hungarikum mellé három új került: a szentesi paprika, a magyar cifraszűr és a hagyományos fejfák a Kárpát-medencében.

Új elemekkel bővült a Hungarikumok Gyűjteménye és a Magyar Értéktár, erről döntött keddi ülésén a Hungarikum Bizottság – írta az MTI.

Kapcsolódó
Gyulai kolbász, Unicum, Erős Pista - ismered a hungarikumokat? Teszteld tudásodat!
Mennyire ismered nemzeti értékeinket? Ismered hungarikumainkat? Ha bátor vagy gyere, és teszteld tudásod!

Az eddigi 79 hungarikum mellé három új került: a szentesi paprika, a magyar cifraszűr és a hagyományos fejfák a Kárpát-medencében.

Szentesi paprika

A szentesi paprika, mint étkezésipaprika-termelés évtizedek óta meghatározó tevékenység a dél-alföldi régióban. Eredetvédett termékként “szentesi paprika” néven 2014 tavasza óta értékesítik, amikor az Európai Bizottság oltalom alatt álló földrajzi jelzéssé nyilvánította az elnevezést.

Az oltalom a fehér tölteni való paprikára, a hegyes erős paprikára, a kápia paprikára, valamint a paradicsomalakú paprikára terjed ki. A termelési kultúra kialakulásában jelentős szerepük volt a bolgár kertészeknek is, munkájuk előtti tisztelgés az, hogy a szentesi paprikát beemelték a Hungarikumok Gyűjteményébe.

Magyar cifraszűr

A magyar cifraszűr olyan kabátféle, amely nemcsak az egyik legszebb magyar népi ruhadarab, de nemzeti szimbólum is. A korábban szürke viselet a XIX. században új életre kelt, díszessé vált, szó szerint “kivirágzott”. A cifraszűr lett a legények kötelező öltözetdarabja esküvőre, sőt egyes helyeken csak cifraszűrben járhattak lányos házakhoz udvarolni.

A legény a cifra köpenyt mintegy véletlenül ottfelejtette az udvarlása helyszínén, és akinek reggelre kiakasztották a szűrét a tornácra, annak más lányos ház után kellett néznie.

Hagyományos fejfák a Kárpát-medencében

Ezek a fejfák a magyarság által hagyományosan állított temetői fa sírjelek. A harcosnak kopjafa “járt”, ami sírhantjába szúrt lándzsájának díszesen faragott tartója volt. A lándzsák eltűnésével mindenkit fejfával búcsúztattak. A XVIII. században “fejéhez való fa” és “főtől való fa” néven említik az írások ezeket a sírjeleket, amelyek elsősorban a protestáns vidékeken jelölik a sírokat. Ahol erős maradt a magyarság nemzettudata, ott a mai napig őrzik és ápolják a régi fejfákat, de még újak is kerülnek a temetőkbe.

A sírkertekben álló faragott fejfák ékes bizonyítékai a magyarság Kárpát-medencei jelenlétének.

Három kiemelkedő nemzeti érték került a Magyar Értéktárba

  • A magyar kocsizás és fogathajtás, amelynek kultúrája világhírű, és nemcsak nemzeti kulturális érték, de a világon egyedülálló eszköz-rendszerrel, és stíluselemekkel büszkélkedhet.
  • A komáromi vár és erődrendszer történelmi jelentősége mellett olyan építészeti alkotás is, amely a közép-európai erődépítés mára egyetlen megmaradt kiváló eleme.
  • A komáromi szekeresgazdák hagyománya, amely a mai napig élő tradíció.

A kiemelt képünkön látható szűrt Kovács Károly debreceni szűrszabó készítette 1928-ban Debrecenben.

Kapcsolódó
Hungarikum, melynek nincsen párja a világon
Mára csak a Tiszán, a Rába vízgyűjtőjében, illetve néhány, Magyarországtól keletre található folyóban él a tiszavirág.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.