Mozaik

Hungarikum, melynek nincsen párja a világon

Mára csak a Tiszán, a Rába vízgyűjtőjében, illetve néhány, Magyarországtól keletre található folyóban él a tiszavirág.
Korábban a témában:

Egész Európában elterjedt volt a tiszavirág, de mára az élőhelyének számító folyók 95 százalékáról eltűnt a szennyezés és a szabályozás miatt – mondta Lengyel Szabolcs, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója az M1 aktuális csatornán.

Hungarikum lett a tiszavirágzás, a szőregi rózsatő, a csíksomlyói búcsú és a szablyavívás
A bővítéssel a Hungarikumok Gyűjteményébe jelenleg 75 érték tartozik.

A Hungarikum Bizottság 25. jubileumi ülésén, múlt csütörtökön született döntés értelmében ezentúl a gyűjteményt gazdagítja – mint kiemelkedő jelentőséggel bíró nemzeti értéket – a tiszavirágzás, amely egyedülálló természeti látványosság, a rövid életű kérészfaj látványos rajzása.

A faj első említése Arisztotelésztől származhat, ugyanakkor nem teljesen biztos, hogy a tiszavirágról beszélt a görög filozófus. Az viszont már teljesen bizonyos, hogy 1634-ben egy belga orvos megfigyelte és le is írta a kérészfajt

– említette Lengyel Szabolcs.

A szakember kitért arra is, a kérészlárva nagyjából három évet tölt a folyó partfalában, és ez idő alatt akár húszszor is vedlik, majd csak a szaporodás miatt jön néhány órára a felszínre, amit tiszavirágzásnak hívnak, írta az MTI.

Kiemelt kép: MTI/Czeglédi Zsolt

150 ezer forintra büntethető, aki elpusztít egy tiszavirágot
A tiszai vízirendőrök a társszervek munkatársaival közösen és rendszeresen ellenőrzik a Tiszát és mellékfolyóit a kérészek rajzása alatt.

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.