Mozaik

Hungarikum lett a tiszavirágzás, a szőregi rózsatő, a csíksomlyói búcsú és a szablyavívás

A bővítéssel a Hungarikumok Gyűjteményébe jelenleg 75 érték tartozik.
Korábban a témában:

A csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely, a klasszikus magyar szablyavívás, a szőregi rózsatő és a tiszavirágzás is bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe, emellett a Magyar Értéktár is hét tétellel bővült – mondta el Nagy István agrárminiszter a Hungarikum Bizottság 25. jubileumi ülésén, csütörtökön, Budapesten.

Idén nem indulnak zarándokvonatok a Csíksomlyói búcsúba
Gyakorlatilag szinte biztos, hogy a hívőknek otthon, a saját közösségükben kell ápolniuk a búcsú lelkiségét, szellemiségét.

A Hungarikum Bizottság idei első ülésének döntése értelmében a jövőben a gyűjteményt gazdagítja a csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely, amely az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási ünnepe, a nemzeti összetartozás jelképe. A bizottság a mai döntésével a klasszikus magyar szablyavívás hagyományát, a magyar kardiskola alapját, mint kiemelkedő jelentőséggel bíró nemzeti értéket is a hungarikumok közé emelte, közölte az Agrárminisztérium Sajtóirodája.

Itt a nyár csodája: elkezdődött a tiszavirágzás, a kérészek násza
Minden évben páratlan élményt nyújt a kíváncsi szemeknek.

A hungarikumok közé frissen bekerült, látványos rajzása révén közismert kérészünk, a tiszavirág védett természeti- és tájérték, nem csak hazánkban, de világviszonylatot tekintve is egyedülálló. A tárcavezető a szőregi rózsatőt méltatva elmondta, hogy fagytűrő képessége, hosszan tartó virágzási periódusa és sziromlevelei színjátékának intenzitása miatt is egyedülálló minőséget képvisel, méltán ismert és elismert exportcikkünk.

Rózsatündérek, rózsahercegnők és rózsahercegek ünnepelték Szőregen a virágok királynőjét
Huszonegyedik alkalommal rendezték meg idén a Szőregi Rózsaünnepet.

Bővült a Magyar Értéktár is

A bizottság a mai döntésével a Magyar Értéktárba vette a hajdúnánási szalmafeldolgozást, mint tradicionális háziipari tevékenységet, az 1568-as vallásszabadság törvényt, a Tavaszi emlékhadjáratot, az újfehértói fürtös meggyet, a beregi keresztszemes hímzést, az aracsi templomromot és az aracsi követ, a kocsi kocsit, illetve a balatonfüredi Anna-bált.

23 éves lány lett a füredi Anna-bál szépe
A kíváncsiság vezérelte a bálra, amellyel nagy álma teljesült.

V. Németh Zsolt, a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos az ülésen a Magyar Értéktár új elemeit méltatva elmondta, hogy a magyar járműkultúra egyik legjelentősebb felfedezése, a „kocsi kocsi”, egy olyan magyar eredetű megoldás, amely már 500 évvel ezelőtt is a közúti közlekedés kényelmét és gyorsaságát növelte.  Az aracsi templomrom és az aracsi kő kapcsán kiemelte, hogy a XII. században épült templom romos állapotában is fenséges látvány, amely a bácskai magyarság jelképévé és nemzeti zarándokhelyévé vált. V. Németh Zsolt a füredi Anna-bál méltatva hangsúlyozta, hogy a minden évben az Anna naphoz legközelebbi szombaton megtartott Anna-bálok a 19. században az ország legelőkelőbb összejövetelei közé tartoztak, ahol a haza legjelesebb művészei, politikusai, közéleti szereplői is találkoztak és mai napig kultúrtörténeti jelentőségű esemény.

A csütörtöki bővítéssel a Hungarikumok Gyűjteményébe jelenleg 75 érték tartozik, míg a Magyar Értéktárban található kiemelkedő nemzeti értékek száma 175-re emelkedett.

Kiemelt képünkön a kérészek rajzása látható – Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Hungarikumként diktálja a divatot a matyó rózsa
2012-ben felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.