Virágzó vidékünk
Tiszasziget, 2012. július 26.
Elvirágzó nemes rózsák a Szõregi Virág-Dísznövény ÁFÉSZ egy tiszaszigeti rózsatábláján. Az Európai Bizottság július 16-i döntése alapján uniós eredetvédelmet, azaz oltalom alatt álló földrajzi jelzést kapott a szõregi rózsatõ.
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

A szőregi rózsatő lehet a legújabb hungarikum

Kezdeményezték a szőregi rózsatő hungarikummá nyilvánítását, az erről szóló dokumentumokat Rózsavölgyi József szegedi önkormányzati képviselő csütörtökön adta át az Agrárminisztérium parlamenti államtitkárának.
Korábban a témában:

Farkas Sándor a Szőregi Rózsaszemzés Napja alkalmából rendezett sajtótájékoztatón elmondta, a dísznövénykertészetnek több száz éves hagyományai vannak Magyarországon.

Rózsatövet ötven üzemben, mintegy 170 hektáron nevelnek, a termelés központja Szeged-Szőreg és térsége

– közölte az államtitkár.

Meszlényi Ferenc, a Szőregi Virág-Dísznövény Áfész elnöke kifejtette, a Magyarországon évente előállított 4,5-5 millió rózsatő 90-92 százalékát Szőregen és környékén nevelik föl, a mennyiség 80-85 százalékát a szövetkezet értékesíti.

Az 1967-ben létrehozott szövetkezetnek jelenleg több mint kétszáz tagja van, de komoly problémát jelent az elöregedés, a tagság csupán fele aktív már – mondta a szakember.

Mezõkövesd, 2015. június 15.
Hímzett matyó népviselet Mezõkövesden 2015. június 15-én. A településen rendezik meg a matyók elsõ világtalálkozóját június 15-tõl 21-ig.
MTI Fotó: Komka Péter
Hungarikumként diktálja a divatot a matyó rózsa
2012-ben felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.

Az Áfész nyitott a Vajdaság felé, ahol három-négy nagyobb termelővel működnek együtt, az általuk nevelt rózsatöveket is a szövetkezet értékesíti. Az idényjellegű munkák egy részét pedig erdélyi magyar munkavállalók végzik el – tudatta az elnök.

A szövetkezet 23 országba exportál, a legnagyobb piac Németország. Árbevételük tavaly 520 millió forint volt – ismertette Meszlényi Ferenc, aki komoly lehetőségeket lát a kivitel bővítésében, mivel az elmúlt években jelentős nyugat-európai termelők fejezték be tevékenységüket.

A szakember hangsúlyozta, a szőregi rózsatőnek kiváló a híre külföldön, a hungarikummá nyilvánítás az ártárgyalások során komoly előnyt jelentene.

Szeged, 2017. április 21.
Szegedi papucs a Páratlanok - A szegedi papucs története címû kiállítás megnyitóján a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 2017. április 21-én.
MTI Fotó: Rosta Tibor
Hungarikum címre vágyik a szegedi papucs
A szegedi papucs 2004 óta védettséget élvez, 2015-ben pedig bekerült a hungarikumok előszobájába, a Magyar Értéktárba.

Kiemelt kép: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.