Getty Images
Mozaik

Megduplázódott a Balatonon telelő récefajok száma

Az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) minden télen megszervezi a vonuló vízimadarak számlálását. Az eredményt összegző közlemény szerint a szinkronszámlálások január 14. és 17. között zajlottak, 205 vizes élőhelyen, mely során 98 megfigyelő számolta a madarakat országszerte. Az ország minden tájára kiterjedő felmérések során 52 vízimadárfaj 138 495 példánya került a távcsövek elé.

Tokody Béla, az MME szakembere a Like Balaton megkeresésére arról beszélt, a Balatonon alapvetően mindig az északi illetőségű bukóréce fajok voltak kifejezetten jellemzőek. A kerceréce és a kontyos réce tömegei szoktak ilyenkor dominálni, egészen november közepétől március végéig.

Alapjában véve az elmúlt hét-nyolc év adatait elemezve azt látjuk, hogy gyakorlatilag a Balatonon telelő récefajok száma a régebben jellemző, maximum 18-20 ezer példányról jelentősen nőtt. Jelen pillanatban közelít a 40 ezerhez az itt telelő madarak száma. Nem csak a kontyos és a kerceréce az, amelyek a tömeget adják, több átlagos récefaj és jó pár ritkaság is beletartozik ebbe

– fogalmazott.

Arra a kérdésre, mi az oka, hogy nem egészen egy évtized alatt megduplázódott a récék száma, a szakember azt felelte, a klímaváltozás befolyásolja ezt.

MTVA/Bizományosi: Lehotka László

Mint magyarázta, az elmúlt két-három évben gyakorlatilag nem volt befagyva a Balaton, még részlegesen sem. Alapvetően ezek a madarak vonuló madarak: északon költenek – például Dél-Skandináviában – és lejjebb húzódnak.

A nyílt vízfelületekhez ragaszkodnak, mert ott tudnak táplálékot szerezni, a be nem fagyott kontinentális jellegű tavakon. Abban az esetben, ha Európa összes vízfelszínét jég borítja, akkor lehúzódnak a mediterráneumba. Ekkor a Földközi-tengeren találják meg a táplálékukat. Nyilván minél délebbre húzódnak, annál nagyobb utat tesznek meg, de ehhez nekik sok energia kell

– mutatott rá.

Tokody Béla ezzel összefüggésben szót ejtette arról is, azért is jobb a rövidebb „hazaút” a madarak számára, mert minél hamarabb indulnak vissza a költőhelyre, annál jobb párt találnak és annál eredményesebb lesz a költés.

Ha végignézzük az adatokat, látjuk, hogy egyáltalán nem volt befagyva a Balaton, és ez ideális volt nekik. Tehát, ha Közép-Európa legnagyobb tava nem fagy be, akkor van táplálék bőven, ezért felgyűlnek itt. Így a Balaton egyre jelentőségteljesebbé váló telelőhelye lett a madaraknak, ahol november közepétől március végéig jól elvannak

– közölte.

Olyan fajokról nem tudni, melyeknek csökkenne a példányszáma a Balatonnál. Olyan fajok, amelyek például húsz évvel ezelőtt ritkák voltak, tömegesen vannak itt. Ilyenek például a kis kárókatonák, melyre az is jellemző, hogy tömegesen költenek a Balaton kiterjedt és védett berkeiben, nádasaiban. A Balaton kifejezetten jó költő-, illetve telelő területet nyújt a madaraknak, jegyezte meg.

Kapcsolódó
Nagyjából 90 kilogrammos, ellipszis alakú, tud döntéseket hozni és alkalmas nyersanyagok, fémek kutatására, és földalatti bányák feltérképezésére is, mindezt víz alatti környezetben.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.