Kihalás fenyegeti az őshonos halfajt Magyarországon

Élőhelyeinek eltűnése és egy invazív versenytárs megjelenése az utóbbi évtizedekben a kihalás szélére sodorta a hazánkban őshonos lápi pócot (Umbra krameri). Az ELKH Balatoni Limnológai Kutatóintézet (BLKI) munkatársai egy most zárult KEHOP projektben a faj elterjedésének pontosítására irányuló vizsgálatokat végeztek, és az előre kijelölt élőhelyeken meghatározták a lápipóc-állományok méretét, olvasható a szervezet honlapján.

Mint írják, ez a mindössze 6-8 centiméternyire növő apró hal 60 millió éve jelent meg a Földön, és a folyamszabályozások előtt tömegesen fordult elő hazánkban a lápos, mocsaras területeken. Kis mérete miatt csak a legszegényebbek fogyasztották, de az 1800-as években még kosárszámra vitték haza a parasztok, hogy sertést és baromfit takarmányozzanak vele.

A lápi póc kizárólag a Duna és a Dnyeszter folyamok vízgyűjtőjén fordul elő, de elterjedési területe döntően a Kárpát-medencére esik, ezért Kárpát-medencei endemizmusnak is tekintik. Élettere a számára alkalmas területek kiterjedésének csökkenésével továbbra is egyre szűkül, és mivel az egyes populációk többnyire jelentős mértékben elszigeteltek, fennmaradásuk bizonytalan.

Az Európai Unió irányelvének értelmében közösségi jelentőségű, hazánkban 1974 óta fokozottan védett faj állományai mára drasztikusan megfogyatkoztak, természetvédelmi értéke egyedenként 250 000 forint.

A BLKI szakemberei évtizedek óta foglalkoznak a fajjal, és 2006, a balatoni vízgyűjtő terület monitorozásának kezdete óta kiemelten kezelik. A most zárult projektben a kutatók a lápi póc elterjedésének pontosítására irányuló vizsgálatokat végeztek, és az előre kijelölt élőhelyeken meghatározták állományainak méretét. A terepi munkák 2017 és 2019 között zajlottak.

A BLKI kutatóinak álláspontja szerint a faj elterjedésének pontosítása érdekében kulcsfontosságú a lápi póc számára potenciálisan alkalmas, de korábban nem vizsgált vízterek felmérése. Emellett az állományok hosszú távú nyomon követésére és a populációkat veszélyeztető tényezők feltárására is szükség van, hogy a faj hosszú távú fennmaradását biztosító intézkedések megszülethessenek. A legfontosabb tennivalók között kiemelendő a pócpopulációk elszigetelése az inváziós amurgébállományoktól és a kiszáradással fenyegetett élőhelyek vízvisszatartásának, vízpótlásának biztosítása.

A kutatás eredményei a Módszertani kézikönyv a hazánkban előforduló egyes közösségi jelentőségű állatfajok terepi vizsgálatához című kiadványban jelentek meg.

Kapcsolódó

Új fajjal gyarapodott a Tisza-tó halfaunája

A terjedési adatokból már lehetett erre következtetni.