Mozaik

Kutyák követték el a Bükkben a farkasoknak tulajdonított támadásokat

pixabay
pixabay
A megalapozatlan véleményalkotás, és annak terjesztése nem a valós helyzetet mutatja, közölte a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a hazai nagyragadozókkal kapcsolatos objektív tájékoztatás, a hazai nagyragadozókkal kapcsolatosan terjesztett megalapozatlan információk terjedésének, és azok terjesztésének megelőzésének érdekében közleményt tett közzé.

Kapcsolódó
Szétmarcangolt szarvast találtak Mátranováknál, vizsgálják, hogy farkas támadott-e
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság nem szeretett volna találgatásokba bocsátkozni.

Az igazgatóság 2021. novemberétől nyolc, a bejelentők által ismeretlen fajnak, illetve farkasnak tulajdonított predációk helyszínelését végezte el. Az összes predáció tágabb környéke a hazai nagyragadozók ismert állandó élőhelyének tekinthető.

Az esetek helyszínelése során munkatársaik a rutinszerűen végzett nyomrögzítés mellett, az esetleges szubjektív véleményalkotás hibáinak elkerülése érdekében genetikai mintavételeket is végeztek a tetemekről. Az észlelt, a potenciális ragadozótól származó harapásnyomok esetében a harapásnyomok, a prédafeltörési felületekről vett nyálminták, illetve a zsákmányolások közelében – például a haszonállat tartási helyének védelmét szolgáló kerítésen, feltételezhetően a támadások alkalmával fennakadt szőrszálak – gyűjtött szőrminták kerültek begyűjtésre a faji azonosítás érdekében.

A begyűjtött mintákat a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Genetika és Biotechnológia Intézetében elemezték.

A kapott eredmények azt mutatják, hogy a kérdéses minták kivétel nélkül a kutyáktól származtak, azok nem a hazai farkasok DNS-eivel mutattak egyezést.

Ezek az eredmények összecsengenek az elmúlt években tapasztaltakkal. Néhány esetben a hazai tapasztalatok is igazolják a nem kellő felkészültséggel őrzött háziállatok farkasok általi fogyasztását, a farkasnak tulajdonított eseteknek azonban csupán töredéke igazolhatóan farkas. Jelen esetben egyik esetben sem volt farkasnak köze a predációhoz.

Bár a vadászható fajok rendszeres és természetes fogyasztói a hazai nagyragadozók, a farkasok, azonban a természetben szabadon járó egyedek nagyságrendjénél fogva is számos esetben kóbor kutyák – ahogy a mátranováki gímszarvas esetében is – voltak az elkövetők

– áll a közleményben.

A jelentős médiavisszhangot kapott eset azért is tanulságos, mert a megalapozatlan véleményalkotás, és annak terjesztése nem a valós helyzetet mutatja. A fenti eredmény jelzi, hogy az elmúlt néhány, a nagyragadozók megtelepedése óta eltelt évtized még kevés volt ahhoz, hogy a témában érdekeltek mindegyike kellő megalapozott véleményt tudjon alkotni, rendelkezzen az ismertté váló esetek tárgyilagos értékeléséhez szükséges ismeretekkel.

Kapcsolódó
Alig több mint két tucat farkas él az országban
Szó sincs növekvő állományról.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik