Mozaik

Szétmarcangolt szarvast találtak Mátranováknál, vizsgálják, hogy farkas támadott-e

Getty Images
Getty Images

Mátranovákon a hét elején egy sérült szarvas „tért be” egy lakóház kertjébe, ahol nagy mennyiségű vér maradt utána, a vadásztársaság pedig vadkereső kutyás segítséggel találta meg az akkorra már elpusztult vadat. A tetemnek a hátsó két combjából nagy mennyiségű húst harapott ki a zsákmányoló ragadozó, áll a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján megjelent közleményben.

Kapcsolódó
Farkast videóztak Nógrádban, ami lehet, hogy kutya
Egy férfi Pásztóra autózva lett figyelmes a feltételezett nagyragadozóra.

Mint írják, megkésett értesítést követően a BNPI természetvédelmi őrszolgálata és szakemberei haladéktalanul genetikai mintát vettek a szarvas sebfelszíni részeiből. Emlékeztetnek, nem ez az első eset, amikor feltételezések szerint farkasok támadtak kérődzőkre Mátranovákon: az elmúlt évben egy gazdálkodó is jelezte az igazgatóságnak, hogy feltételezése szerint a farkasok több juhot is elpusztítottak, illetve megsebeztek.

A csülkös vadak és egyéb nagytestű emlősállatok urbanizációja, a lakóterületekre való behúzódása jól ismert folyamat világszerte, ez alól hazánk sem kivétel. A vadállatok ugyanis folyamatosan alkalmazkodnak az ember által teremtett feltételekhez (pl. vadászat, gazdálkodás, területhasználat, helyi táplálékforrások). Nógrád megyében is évtizedek óta ismert jelenség a vadfajok megjelenése belterületen. Nemcsak falvakban, de a megyeszékhely számos utcájában, kertjében felbukkannak időnként vaddisznók, rókák, őzek vagy éppen gímszarvasok

– magyarázzák a közleményben.

A BNPI szerint ezek az állatok elsősorban nem búvóhelyként, hanem táplálkozóterületként tekintenek ezekre a területekre. Nyilvánvaló tény, és ezt az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatai is alátámasztják, hogy a hazai nagyvadállomány az elmúlt évtizedek során megsokszorozódott, így például táplálékkeresés kapcsán egyre gyakrabban jelennek meg a települések határain belül, nem csupán a peremi részeken, de akár a belterületeken, településközpontokban is. Ezt a folyamatot a vadak, gyakran jóindulatú szándékos etetése tovább fokozhatja.

A Mátranovákhoz tartozó Mátracserpuszta közelében történt eset hajnal fél négy körül zajlott le, a BNPI munkatársait azonban csak kora délután, két óra körül értesítette a helyi vadásztársaság munkatársa. Az igazgatóság munkatársai az eset kapcsán egy órán belül a helyszínre érkeztek.

Tekintettel, hogy a trófeát addigra már leválasztották a tetemről, így a mintavétel teljessége jelentős mértékben sérült. A szarvast megsebesítő ragadozó faji azonosítása céljából munkatársaink a tetemrészen található sebfelszínekből gyűjtöttek genetikai mintákat. Munkatársaink e vizsgálatokat az objektív tények tárgyilagos értékelése érdekében végezték. Igazgatóságunk az üggyel kapcsolatban a genetikai minták feldolgozása, annak eredményei megismeréséig, előzetes találgatásokba nem bocsátkozik

– szögezték le.

A területen egyébként gyakran megfigyelnek farkasokat is, ezt a nyomok, valamint a BNPI által kihelyezett és működtetett kameracsapda felvételek is igazolják. A nagyragadozók territóriumai a magyar-szlovák határ mindkét oldalára kiterjednek, a határon rendszeresen átjárnak.

Figyelmeztetnek ugyanakkor, ez nem jelenti azt, hogy valamennyi nagyvadat vagy háziállatot érő ragadozótámadásért a farkasok a felelősek. A kóborkutyák, illetve házaktól rendszeresen kijáró kutyák ezen a környéken is sokkal gyakoribbak, mint a farkasok, és közismert, hogy ezek a háziasított „ragadozók” is elbírnak akár egy felnőtt gímszarvassal is.

Információik szerint alig két héttel ezelőtt ugyanezt a szarvasbikát a település játszóterén a hintába akadva találták, onnan állatorvosi közreműködéssel, altatófegyverrel elkábították, majd szabadon engedték. Az is lehetséges, hogy ez az állat nem volt teljesen egészséges, ezért eshetett áldozatul később ragadozók támadásának is, magyarázzák.

A médiában sajnos gyorsan megjelentek elhamarkodott, és nem kellő szakmaisággal állított vélemények ezzel az aktuális esettel kapcsolatban, ráadásul olyan találgatások is napvilágot láttak a farkasokra nézve, amelyeknek nincs tényszerű alapjuk

– írják.

A nagyvadfajok (köztük a gímszarvas) megjelenése lakott területen sem Nógrád megyében, sem másutt hazánkban nem hozható összefüggésbe a nagyragadozók (így a farkas) jelenlétével. Farkas jelenlétében valóban megváltozhat a nagyvadfajok egyedeinek viselkedése, de szakmai véleményük szerint semmi nem utal arra, hogy az emberi környezetbe menekülnének előlük.

Erősíti ezt az álláspontjukat, hogy Nógrád megye északkeleti részén ugyan valóban jelen vannak a farkasok, addig a megye Zagyva-folyótól nyugatra eső területein nincs állandó jelenlétről tudomásuk. Ennek ellenére ott is napi szinten megszokott jelenség a nagyvadak (őz, dám, gím, muflon) jelenléte, akár károkozása is a belterületi ingatlanok kertjeiben.

Ez a jelenség nem a farkasokkal, hanem az egyre növekvő nagyvadlétszámmal mutat egyértelmű kapcsolatot, bár hazai, tudományos igényű vizsgálatokkal egyelőre ez nincs alátámasztva, de számos külföldi tanulmány megerősítette már ezt. Mátracserpuszta esetén a gímszarvasok lakott területen való megjelenését az ember általi etetés is fokozhatta. Jelen esetben a magában álló ingatlan tulajdonosa ugyanis, saját elmondása szerint kedvtelésből rendszeresen eteti az arra élő szarvasokat

– fogalmaznak.

Korábban a sajtóban olyan nem szakmai vélekedések is megjelentek, miszerint a gímszarvas nagy csapatokba verődését és vonulását a farkasok megjelenése okozza. Ennek bárki által könnyen elérhető cáfolatát adják a közösségi médiában tucatjával elérhető felvételek, amelyeken szarvasok százaiból álló csapatok láthatók olyan hazai tájegységekben – például a Dél-Dunántúlon –, ahol kétségtelenül nem élnek nagyragadozók. Ugyanakkor a nagy csapatok kialakulása szintén a vadlétszám drasztikus emelkedésével párhuzamosan játszódott le. Pl. Mohács alatt Sátorhely határában; vagy szintén Baranyában.

Kapcsolódó
Kilövik a Mátrában a falvakba tévedt vadakat
A szarvasok falvakba húzódásának a szürke farkas lehet az oka.

Mátranovák település közelében az elmúlt években észlelt, farkasoknak tulajdonított zsákmányolásokkal kapcsolatosan végzett genetikai vizsgálatok csupán egy esetben igazolták egyértelműen a farkasok genetikai nyomait a helyszínen. 2021-ben farkas és kutya genetikai nyomai is rögzítésre kerültek egy helyszínen, míg egy, a korábbi igazolt farkastámadás helyszínén a következő évben, immár második alkalommal sem sikerült farkasara utaló genetikai nyomot rögzíteni.

Az aktuális minta genetikai elemzése megkezdődött, amint megkapjuk a részletes eredményeket tájékoztatják a lakosságot.

A közlemény végén jelezték, hogy a farkasok, mint nagyragadozók természetes prédaállatai a gímszarvasok, lokális és országos léptékben nem okoznak jelentős gazdasági károkat a vadfajok zsákmányolásával. Ugyanakkor a farkas 1993 óta jogszabályba rögzített oltalmat kapott, fokozottan védett állat Magyarországon, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 250 000 Ft.

Kapcsolódó
Olvasói sztorik