Hatalmas sikert aratott a magyar citizen science, vagyis a „több szem többet lát” elve alapján működő módszer: kiderült, hogy él-e Hyalomma marginatum és Hyalomma rufipes Magyarországon, számolt be róla a Qubit.
A cikk szerint az ELKH Ökológiai Kutatóközpont munkatársai azért hozták létre a kullancsfigyelo.hu weboldalt, hogy ennek a két fajnak az elterjedtségéről szerezzenek információkat, ezért arra kérték a kullancsfigyelőket, hogy fényképezzék le a parazitákat, és segítsenek Hyalommákat találni.
Ennek elég komoly jelentősége van, hiszen több kullancsfaj is veszélyes betegséget terjeszt. A szóban forgó kullancs egyedeire Magyarországon 2019-ben és 2021-ben is rátaláltak vándormadarakon, amelyek az eredeti elterjedési területükről ide is elhozzák a fiatal (lárva vagy nimfa stádiumban lévő) rovarokat. Legelőször, 2009-ben a Margit-szigeten figyeltek meg egy nimfát, vagyis nem kifejlett egyedet, amelyet vélhetően véletlenül hurcoltak be, tavaly pedig egy Vas megyei településen észleltek egy kifejlett példányt, amely egy kutyán élősködött, írja a Qubit.
Földvári Gábor kullancskutató és társai eddig úgy vélték, hogy Európában ezek az élősködök nem maradnak meg Európában, de úgy tűnik, hazánkban is akad belőlük.
Ezek többsége az itthon őshonos és gyakori közönséges kullancs volt (Ixodes ricinus), de akadtak köztük kutyakullancsok (Dermacentor reticulatus) és birkakullancsok (Dermacentor marginatus), valamint a Haemaphysalis inermis faj képviselőit is több ízben feljelentették. Ezek tehát jelen vannak hazánkban, de a krími-kongói vérzéses lázat nem terjesztik. Más betegségeket viszont annál inkább, az egyik leggyakoribb faj, a közönséges kullancs csípése például életre szóló vöröshús-allergiát is okozhat. Földvári szerint ugyanakkor pánikra nincs ok, a kullancs mielőbbi eltávolításával minimálisra csökkenthető a betegség kockázata.
Visszatérve a Hyalomma fajra, abból két begyűjtött egyed állt rendelkezésre a kullancsmonitorozás során, de azokról nem lehet megállapítani, hogy a telet is átvészelték-e itthon, de ez nem lehetetlen a nemzetközi kutatási eredmények alapján.
A krími-kongói vérzéses láz legfőbb terjesztője biztosan a Hyalomma marginatum maradt. Egy 2021-es magyar tanulmány szerint az Afrikában, Ázsiában, a Közel-Keleten és a Balkánon terjedő betegség elleni antitestek a vizsgált vérminták 0,37 százalékában volt kimutatható: a 2700 vérminta közül tízben találták meg a CCHF nyomát. Ez nem túl sok, de ahhoz épp elég, hogy a tanulmány szerzői szükségesnek érezzék figyelmeztetni a veszélynek leginkább kitett munkavégzőket (erdészeket, vadászokat) és az orvosokat a fertőzés veszélyére.
A Hyalomma magyarországi jelenlétéről egyébként a kutatók továbbra is bejelentéseket várnak. A felfedezett kullancsokat továbbra is be lehet küldeni a kutatóknak, ahogyan fényképeket is lehet róluk készíteni.
