Freepik
Mozaik

A szemen szedett hazugság és a bekapott légy nyomában

Sűrűn kimondjuk, de nem is feltétlenül tudjuk, hogy miért azt mondjuk – mi az? A magyar szólások nagy része. Mert milyen legyen kap be a terhes nő? Mi az a fakép, aminél ott hagyjuk a másik embert?

Mik azok a közmondások és mik a szólások?

A közmondás rövid, velős és gyakran használt kijelentés, amely alapigazságot vagy a gyakorlati szempontból észlelt igazság érvényesülését fejezi ki.

A szólások ezzel szemben nem hordoznak tanító tartalmat, csak állítanak valamiről valamit, sokszor nem szó szerint megfogalmazva.

Kapcsolódó
Nagy közmondás teszt játékos kedvűeknek
Ahány ház, ... szokás. Most következő tesztünkben további hiányos szólásokat, közmondásokat találsz. Pótold a hiányzó szavakat!

Ezek általában szájról szájra terjedtek, egy idő után pedig már alig volt közük az eredeti jelentésükhoz. Mai napig rengeteget használunk a régi szólásokból, közmondásokból, gyakran bele sem gondolunk, hogy mi a szó szerinti jelentésük, csak az átvitt értelmük szerint alkalmazzuk őket.

Most öt szólás eredeti jelentését vesszük górcső alá.

Milyen legyet kapott be a teherbe esett nő?

Bekapja a legyet – mondják az általában akarata ellenére teherbe esett nőre. De mi köze a légynek a várandóssághoz?

Ez a mondás a békák táplálkozásához köthető, melyet valamiért összekötöttek a babavárással. Így egy régi terhességi tesztből ered, melyet Carlos Galli Mainini argentin orvos-biológus fejlesztett ki. Mainini-tesztnek nevezte, de a köznyelv csak békatesztnek hívta.

Ennek során a nő vizeletén békákba fecskendezték, ha abban jelen volt a terhességet jelző humán chorio-gonadotropin (hCG) hormon, a nőstény kétéltűeknél tüszőrepedés, ovuláció, míg a hím békáknál spermiumtermelés indult be.

A teszt 90%-ban megbízható volt és fájdalommentes az állat számára, két héttel később már ugyanaz a béka ismét használható volt „terhességi tesztként”.

Milyen az a hazugság, amit szemen szednek?

Szemenszedett hazugság – vagyis totális hazugság. De milyen az a szemenszedett?

Régen azt a tiszta búzát nevezték szemen szedettnek, amit hosszadalmas munkával, nagy türelemmel válogattak ki. Tehát az eredeti jelentése pozitív: makulátlan, színtiszta. Később, a 17. századtól kezdték el negatív értelemben is használni, így jelölheti a színtiszta, vagyis teljes hazugságot is.

Mit csinál az, aki Kukutyinba megy zabot hegyezni?

Elmehet Kukutyinba zabot hegyezni – mondjuk, ha valaki mehet, ahová akar, mi csak értelmetlen, haszontalan munkára találunk alkalmasnak, mivel a zabszemet csúcsai eleve hegyesek.

Viszont a mondás eredete kicsit más. Kukutyin puszta Ferencszállás községben található Deszk mellett, Csongrád megyében, a Maros partján. A Ferencszállás nevet 1828-ban a deszki báróról, Gerliczy Ferencről kapta.

Kukutyinban a gazdák javarészt zabot termesztettek, az ott dolgozókat a ferencszállási majorban szállásolták el.

A hagyomány szerint, amikor az egyik szegény ember elment báróhoz munkát kérni, az a következőket mondta neki:

„Eriggy Kukutyinba zabot högyözni!”

A Maros melletti Kukutyint gyakran elöntötte az ár. Ilyenkor olyan magasan állt a víz, hogy csak a zab hegye, a kalász lógott ki a víztükörből. Az árral elöntött földeken a gazdák csónakról vágták a vízből kiálló zabkalászokat. Ezt a műveletet hívták zabhegyezésnek.

Milyen faképnél hagyjuk ott a másik embert?

Faképnél hagyjuk – vagyis szó nélkül, mindennel együtt otthagyjuk. De mi az a fakép, aminél ott marad a társunk?

Faképnek régen a házak kapujának félfáját hívták, amit gyakran faragott arcokkal díszítettek. Ezek a motívumok a házat védő szellemeket jelenítették meg. Amikor például hosszabb útra indultak, bevonultak katonának, akkor gyakran megcsókolták a faképet, temetéskor pedig megálltak a halottal előtte, hogy elbúcsúzhasson a kapufélfától.

Amikor a házigazda kikísérte a vendégeket a kapuig és azok gyorsan távoztak és nem búcsúzkodtak sokáig, akkor azok faképnél hagyták a ház urát.

Volt egy olyan magyarázat is, mely szerint a fiatal szerelmesek a lányos ház kapujánál találkoztak. Ha a lány hiába várta a kedvesét a kapuban, mert az más barátnőt választott, akkor azt mondták, hogy a fiú faképnél hagyta a lányt.

Miért harap fűbe a haldokló ember?

Fűbe harap – azaz meghal. De miért éppen a füvet harapja?

Ha az ember például egy csatában elesik, akkor bizony, megeshet, hogy a földre hullva homok, került a szájába. De egy másik magyarázat is van erre a mondásra. Mégpedig az, hogy a haldoklónak szokás szerint amikor a pap feladja az utolsó kenetet, akkor ostyát is ad a szájába. Ha viszont nem találtak időben papot, akkor egy darab földet adtak a szájába, amiben sokszor fű is volt. Egy újabb magyarázat szerint pedig úgy jelezték a harcosok, hogy feladják a küzdelmet, hogy fűszálakat vettek a kezükbe, illetve a szájukba.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.