Mozaik

Iszik-e a gödény, vagy hány fecske csinál nyarat?

Agyafúrt szarkák, éhes gödények, romantikus hollók és más effélék.
Korábban a témában:

Népmeséink és szólásaink gazdag világában minduntalan állatok jelképes alakjaiba botlunk, melyek közül a madarakhoz feltűnően sok képzet és megfigyelés társul. A madarak és fák napjához közeledve utánajártunk néhány madarunk különleges tulajdonságainak, viselkedésének, hogy kiderítsük, igazak-e a nép ajkán évszázadok óta élő mondások.

„Évente egy nap szenteltessék a madarak és fák védelmében”
Az idézet Herman Ottó magyar tudóstól származik, aki természettudományos munkássága mellett a magyarság hagyományait és ősi műveltségét is kutatta.

Bagoly mondja verébnek

A nagyfejű bagoly félelmetes éjszakai ragadozó – Fotó: Pixabay

Nagyfejű-e a bölcs bagoly? A bagoly fejmérete mindenképpen nagynak számít testhosszához viszonyítva, leginkább mégiscsak hatalmas, kerek szeme az, ami jellegzetes külsőt kölcsönöz számára, persze éjszakai ragadozó lévén ez cseppet sem meglepő. Legendás tulajdonságok egész sora fűződik ehhez a furcsa madarunkhoz, elég akár Bubó doktor bölcsességére gondolnunk, vagy az ősi halálmadár elnevezésre. A bagoly félelmetesen vadászik a koromsötétben, hangtalanul és pontosan csap le zsákmányára.

A bagoly nem képes mozgatni a szemgolyóját, ezért egész fejét kell, hogy elforgassa, ha a nézés irányát meg akarja változtatni.

Roppant éles szemű, még az infravörös sugarakat is képes észlelni.

Holló – Fotó: Pixabay

Holló a hollónak nem vájja ki a szemét

Bölcs hollónak is nevezhetnénk ezt a különlegesen intelligens állatot, hiszen testméretéhez viszonyítva a legnagyobb aggyal rendelkezik madaraink közül. Bizony sok alapja van közismert szólásunknak, az erős csőrű madarak egymással rendkívül szolidáris módon viselkednek. Az eszes hollók egymás között igazságosan elosztják a zsákmányt, sőt kiközösítik maguk közül azokat az egyedeket, akik egyedül próbálják felfalni azt.

A varjúfélék családjába tartozó holló romantikus alkat, egy életen át kitart választottja mellett, ez esetében, mivel hosszú életet él, akár negyven-ötven esztendőt is jelenthet.

Nagyon ritka, de létező a holló fehér tollú változata, ám előnytelen mutáció, melynek következtében a természetben hamar el is pusztul az állat.

Egy fecske nem csinál nyarat

Vándormadaraink közül februárban a gólyák, márciusban és áprilisban a fecskék is visszaérkeznek hozzánk Afrikából. “Szabad mint a madár” szólásunk madaraink közül leginkább a fecskékre jellemző, akik fogságban hamar elpusztulnak, ezért régtől fogva a szabadság egyik jelképeként tekintenek rá.

Megérkezett az első fecske Derecskére
Már hazafelé tartanak a társai is.

Bár a fecske nyarat a márciusból nem csinál, azért a tavasz beköszöntét jelzi, s ha tömegesen jelenik meg, akkor bizonyosak lehetünk benne, tartósan meleg idő várható.

A fecskék hagyományosan a fagyosszentek elmúltával, a tavaszi munkák kezdetekor érkeznek a Kárpát-medencébe. Az apró testű, sebesen szálló fecskék száma hazánkban az utóbbi időben megcsappant, pedig rendkívül hasznos barátaink egy kilogramm rovart is képesek elpusztítani tavasztól-őszig. Több hazai település a közelmúltban fogott össze megmentésük érdekében.

Karancslapujtõ, 2018. április 25.
Füsti fecskék (Hirundo rustica) ülnek épülõ fészkükön  Karancslapujtõn 2018. április 25-én. A Magyar Madártani Egyesület közlése szerint április és május kiemelt fecskevédelmi idõszak, amelyben a lakosságnak óriási szerepe és felelõssége van. A napjainkra teljes egészében városiasodott, sárfészket építõ fecskék állománycsökkenésének megállítása, megfordítása a meglévõ természetes fészkek és telepek fokozott védelmével - a fészekleverések hatósági bejelentésével -, valamint az ezek mellé kihelyezett mûfészkek, sárgyûjtõhelyek létesítésével érhetõ el.
MTI Fotó: Komka Péter
Hasznos kis madaraink fészkeit nem szabad háborgatni – Fotó: MTI/Komka Péter

Iszik mint a gödény

Tényleg iszákos állat a gödény? Ha nem is szó szerint iszákos, mindenképpen vízhez kötött életet él. A gödény, más néven pelikán hatalmas vízi madár, méretes csőrével halássza ki a sekély vizű tavainkból a halakat. A borzas és a rózsás gödény korábban a Kárpát-medencében gyakran fészkelt, mára azonban megcsappant számuk, leginkább a Duna-deltában fordulnak elő tömegesen.

A gödények csapatban halásznak a sekélyebb vizekben – Fotó: Pixabay

A gödény valószínűleg azért kaphatta az iszákos jelzőt, mert naponta több mint egy kilogramm halat képes elfogyasztani csőre alatti torokzacskója segítségével.

A pelikánok torokzacskójukba halászat közben egy mozdulattal akár 10-12 liter vizet is képesek kiemelni a tóból. A gödény a hollóval szemben igencsak csapodár természetű, évente váltogatja fészekrakó párját. Kultúrtörténeti érdekesség a fiókáit saját vérével tápláló pelikán alakja, mely a református egyházban évszázadok óta Jézust jelképezi.

Sok lúd disznót győz

Habár a valóságban ludak disznókkal elég ritkán viaskodnak, mégis mély bölcsességet takar a mondás. A “Sok kicsi sokra megy” szellemével rokon kifejezés csapatban tartott háziasított szárnyasunk életmódjára utalhat.

A madárvilágban gyakori rangsor kialakulása már a kislibák között megfigyelhető, néhány napos korban már komoly harcokat vívnak egymással. A libákéhoz hasonló rangsor alakul ki egy-egy baromfiudvarban a különböző fajtájú szárnyasok között is.

A buta liba kifejezés erős túlzás, a liba szemernyivel sem butább, mint bármely más madarunk. A baromfiudvar lakói közül egyébként egyedül a liba szokta a füvet legelészni. A Márton-napi lúd legendája majd két évezredre nyúlik vissza, egészen a negyedik századig, amikor Szent Márton elbújt egy libaólba, ám a szárnyasok hangos gágogással leleplezték.

Egymás után, szépen libasorban – Fotó: Pixabay

Lop mint a tolvaj szarka

A “tolvaj szarkák” valóban képesek bármit elcsenni, előszeretettel gyűjtik be fészkükbe a csillogó tárgyakat. A szarka, akárcsak a holló, nagyon intelligens madár, mindkét faj a varjúfélék különleges családjába tartozik.

A szarka főként apróbb rovarokkal, ízeltlábúakkal táplálkozik – Fotó: Pixabay

A szarka a madarak közül egyedüliként képes felismerni magát a tükörben.

A fekete-fehér tollazatú, jellegzetes hangú szarka a papagájok több fajához hasonlóan képes az emberi beszéd utánzására. Magyarországon egyre gyakrabban költözik be a városokba, ahol parkjaink bokros-cserjés rejtekében pusztítja az apróbb ízeltlábúakat és férgeket. A szarka cseppet sem válogatós, akár a döghúst is elfogyasztja.

Bár inkább falánk a gödény, mint iszákos, és a liba sem buta, azért nem mindig alaptalanok azok a tulajdonságok, amikkel legendás hírű madarainkat felruházzuk.

Kiemelt kép: Pixabay

Érdekességek a madarak világából: udvarlás, fészekrakás és fiókanevelés
Családalapításkor bámulatos rituálékra képesek a madarak.

Kommentek

Tihany, 2016. október 30.
Õszi kilátás a Balatonra a Tihanyi Apátság mellõl.
MTVA/Bizományosi: Farkas Melinda 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.