Egy egyedülálló biológiai csoda a Kolumbiában található Caño Cristales, azaz Kristály folyó, amit hihetetlen színe miatt az „öt szín folyójának”, „a paradicsomból kifutó folyónak” és „a világ legszebb folyójának” is neveznek, írja az Atlas Obscura.
A Kristály folyó az év nagy részében ugyanolyan, mint bármely más folyó: a hűvös, tiszta sodrás alatt tompa zöld mohákkal borított sziklaágy látható. Ám minden évben egy ideig a folyó olyan, mintha színek robbantak volna fel benne. Szeptembertől novemberig, a nedves és száraz évszakok közötti rövid időben, akkor, amikor a vízszint éppen megfelelő, a folyófenéket borító egyedülálló növényfaj, az örvényvirágfélék családjába tartozó Macarenia clavigera ragyogó vörös színűvé válik. Sárga és zöld homokfoltok, kék víz és ezer árnyalat ellensúlyozza ezt.
A látvány mindössze 2-3 hónapig élvezhető. Kolumbia nedves évszakában a víz túl gyorsan és bőven folyik, eltakarja a folyó fenekét, így a Macarenia clavigera nem tud kivörösödni. A száraz évszakban nincs elég víz ahhoz, hogy fenntartsa a káprázatos élővilágot a folyóban. De szeptembertől novemberig, néhány hétre a folyó valóságos élő szivárvánnyá változik.
A Caño Cristales egy távoli, elszigetelt helyen található, amely közúton nem könnyen megközelíthető. A kalandvágyó turisták a közeli La Macarena városából egy rövid kirándulással eljuthatnak a „Serrania de la Macarena”Nemzeti Parkba, ahol a Kristály folyó található.
A helyszínt több éven keresztül elzárták a turisták elől a régióban zajló gerillatevékenység miatt, és azért, mert a tájat semmiféle szabály nem védte a felelőtlen turistáktól. 2009-ben nyitották meg újra a látogatók előtt, és ma már több kolumbiai turisztikai ügynökség is elviszi a csoportokat La Macarenába. Innen lóháton (vagy szamárháton) és gyalogosan jutnak az érdeklődők a folyóhoz egy vezetett túra keretében. A látogatók nem maradhatnak éjszakára és nem főzhetnek a területen.
Úszni csak a kijelölt helyeken szabad, de az úszóknak nem szabad fényvédőt viselniük, nehogy elpusztítsák a törékeny ökoszisztémát.
Ha felhős idő van, a napsugarak nem világítják meg a folyót, így a színek nem olyan élénkek. Ha pedig egy ideig nem esett az eső, a vízszint leesik, és megöli a törékeny növényeket, amiknek a színe ekkor élénkvörösről barnára változik.
Azonban, ha minden körülmény összeáll, a látvány feledhetetlen.
